„Jásztelek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a qczTemplate 0.95beta) (Szócikk frissítése a 2010. január 1-i KSH-adatokkal |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szerb –> Szerbia |
||
49. sor:
[[1848]] ismét változásokat, forradalmat hozott. Május 27-én az elöljárók lemondanak, új választások kezdődnek, melyek eredménye szerint új tisztségviselők veszik át a falu irányítását. A [[Nemzetőrség]] felállításában községünk is segítkezett, 30 önkéntes indult a harcokba. Gyenes József [[plébános]] szervezőmunkájának keretében emberekkel, lovakkal és élelemmel segítettük a [[szabadságharc]]ot. Katonáink részt vettek a [[tápióbicske]]i és [[isaszeg]]i csatában is. A [[forradalom]] leverése után azonban a férfiakat az [[osztrák]] seregbe kezdték el toborozni, azokat pedig, akik vezető szerepet töltöttek be a harcokban, súlyos rabságra ítélték.
Az [[I. világháború]] szinte a teljes hadbafogható férfi lakosságot érintette. A besorozottakat főként az [[orosz]], [[Szerbia|szerb]] vagy [[Olaszország|olasz]] frontra vitték, ahol sok ezer magyar katona halt hősi halált. Tiszteletükre május utolsó vasárnapja a Hősök Napja lett, és a község közepén lévő parkban [[1932]]. október 30-án felavatták az emlékművet is.
A [[világháború]] elvesztése után Jásztelken a [[munkásmozgalom]] gyenge hatásai figyelhetők meg. [[Jászberény]]ben [[1919]]. április 2-án alakult meg a [[direktórium]], községünkben minden bizonnyal ezt követően. Hogy milyen tevékenységet folytatott, nem lehet tudni. A direktóriumi tagok közül négy személy: Szabó Mátyás, Farkas János, Tóth János és Kis T. András a [[II. világháború]] utáni életben fontos szerepet kapott. A [[csehszlovák]]ok majd a [[románok]] ellen sokan beléptek a magyar [[Vöröshadsereg]]be. Parancsnokuk Lusztik István volt, és [[Tiszafüred]]nél és [[Szolnok]]nál harcoltak a románok ellen.
| |||