„Johann Bernhard Fischer von Erlach” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: he:יוהאן ברנהרד פישר פון ארלך; kozmetikai változtatások
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: I. József –> I. József magyar király
11. sor:
Hazatérése után első jelentős megbízása [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] grazi mauzóleuma belső kialakításának és stukkódíszének megtervezése volt 1687-ben. 1688-ban [[Bécs]]be költözött, ahol terveket készített a [[Graben]]en álló Szentháromság- ([[pestis]]-)szoborhoz (szobrász: [[Paul Strudel]]). Ugyanebben az évben egy utópisztikus ideáltervet készített a schönbrunni kastély kiépítéséhez, mellyel – bár a terv csak jóval redukáltabb formában valósult meg – sikerült felhívni magára [[I. Lipót]] császár figyelmét, s ezzel megalapozta későbbi karrierjét. A császár 1689-ben kinevezte fia, az ifjú trónörökös József építészet- és rajztanárává, majd 1696-ban nemesi rangra emelte, ettől kezdve viselte a von Erlach nevet.
 
Első jelentős munkája az Althann család [[Vranov nad Dyjí]]-i (Csehország) kastélyához épített, ovális alaprajzú Ősök terme (Ahnensaal) (1688/89). 1690-ben, [[I. József magyar király|I. József]] római királlyá koronázása alkalmából 2 (ideiglenes) diadalkaput tervezett a király bécsi bevonulásához. 1692-ben terveket készített a bécsi Strattmann-Batthyány-palotához, valamint a [[mariazell]]i zarándoktemplom főoltárához. 1693-ban Johann Ernst Graf Thun salzburgi érsek szolgálatába állt, s több templomot is tervezett [[Salzburg]]ban, közülük a legjelentősebb a Kollegienkirche (1696). [[1696]]-ban az ő tervei szerint épült [[Savoyai Jenő]] herceg bécsi városi palotája – melynek különösen kapuzata és lépcsőháza figyelemreméltó – 1704-ben azonban már riválisa, Johann Lukas von Hildebrandt kapott megbízást a palota kibővítésére.
 
1704-ben [[Porosz Királyság|Poroszországba]] és Hollandiába, majd Angliába utazott, ahol a klasszikus, palladianus villákat tanulmányozta. Ebben az időben kezdte el összeállítani ''Entwurff einer Historischen Architectur'' című, metszetekkel illusztrált művét, melyben az építészet történetéről ad átfogó képet. (Bécs, [[1721]])