„Muraszentkereszt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link jav. |
a Bottal végzett egyértelműsítés: III. Károly –> III. Károly magyar király |
||
27. sor:
== Története ==
A helyi hagyomány szerint a település egy, a Zrínyiek korában itt felállított keresztről kapta volna a nevét. Az elnevezés azonban ennél sokkal régebbi. Muraszentkeresztet [[1458]]-ban ''"Crisichkor"'' alakban említik először. [[1490]]-ben ''"Krissenkoch"'', illetve ''"Krisseskwth"'', [[1496]]-ban ''"Crisanczy"'', [[1505]]-ben ''"Krysewczy"'' néven szerepel a korabeli forrásokban. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref>
Az uradalommal együtt [[1456]]-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. [[Hunyadi Mátyás]] Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. [[1540]]-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd [[1546]]-ban [[I. Ferdinánd]] király adományából a Zrínyieké lett. Miután [[Zrínyi Péter]]t [[1671]]-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. [[1715]]-ben [[III. Károly magyar király|III. Károly]] a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király [[1719]]-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. [[1791]]-ben gróf [[Festetics György]] vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint ''" KRISOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vratisaneczhez nem meszsze, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
| |||