A [[Hidegháborúhidegháború]] elején [[Forrester|Jay W. Forrester]] az [[MIT]] Lincoln Laboratóriumában vezette a ''“Whirlwind”'' és ''SAGE'' nevű haditengerészeti programokat, melynek során Forresterben egy nagyfokú elismerés alakult ki a vállalati vezetőkkel szembenéző nehézségek iránt. E tapasztalatok győzték meg Forrestert arról, hogy a haladás legfőbb akadályát nem az ipari problémák mérnöki megoldása, hanem a kivitelezés menedzselése jelenti. Ennek okát abban látta, hogy a társadalmi rendszereket sokkal nehezebb megértni és vezérelni, mint a fizikai rendszereket. [[1956]]-ban (38 éves korában) elfogadta az MIT újonnan alapított [[Alfred P. Sloan|Sloan]] Menedzsment Iskolájának vezetését, s a kezdetektől fogva az a cél vezette, hogy tudományos- és mérnöki hátterét a vállalatok sikerét vagy sikertelenségét befolyásoló alaptényezők meghatározására alkalmazza. Az ’50-es évek közepén a [[General Electric]] vezetésével való kapcsolata során alkalma nyílt a mérnöki- és menedzselési problémák közös vonásaiba bepillantást nyerni. Abban az időben ugyanis [[GE]] vezetését zavarba hozta, hogy a [[Kentucky]]ban lévő készülékgyárukban egy hároméves ciklusú jelentős munkaerőingadozást figyeltek meg, melyre az üzleti ciklus által okozott ingadozások számukra elégtelen magyarázatokat adtak. A munkafelvételt és elbocsátást irányító vállalati döntés-hozatal egyszerű modelezésével, a GE gyáregységek [[készlet-áram-visszacsatolás]] szerkezetének kézzel végzett számításai segítségével Forrester sikeresen bizonyította, hogy a GE munkaerőingadozásai nem külső erők, mint az üzletciklusok, hanem a [[vállalat|cég]] belső szerkezeti felépítésének következménye. Ez a majdnemhogy egy vacsora közbeni szalvétára vázolt kézi szimuláció volt a rendszerdinamika területének kezdete.
Ezt követően, az ’50-’60-as évek folyamán Forrester szakmérnöki hallgatók egy csoportjával a rendszerdinamika tudományterületét nagyon gyorsan mozdította a kézi szimuláció szakaszából a fejlett számítógépes szakaszba. Richard [[Bennett]] alkotta az első rendszerdinamikai medellezési nyelvet, melyet [[1958]]-ban ő a '''''SIMPLE''''' (egyszerű ~ Simulation of Industrial Management Problems with Lots of Equations) nevet adta. [[1959]]-ben Phyllis Fox és Alexander Pugh írta meg a SIMPLE jelentősen javított változatát a '''''DYNAMO'''''-t (DYNAmic MOdels), mely a következő harminc évben általános használatba került. Forrester [[1961]]-ben adta ki a még mindig érvényesnek számító Ipari Dinamika című könyvét.
