„Diaszpóra” változatai közötti eltérés

A [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] uralkodása alatt hatalmasra nőtt birodalom kiterjedése a [[Fekete-tenger]] vidékétől, Szicílián és Dél-Olaszországon át egészen Észak-Afrikáig nyúlt. Ez idő tájt a görög vezető réteg áttelepült Alexandriába és ezzel a hellenizmus ideáját terjesztették puszta ottlétükkel. A kor egyik legnagyobb városában, az Észak-Afrikában fekvő [[Alexandria]] görög lakosságának aránya így duzzadhatott fel a körülbelül ötven százalékra. (A fennmaradó hányadot jórészt zsidók tették ki.) Szó mai jelentése is innen indult fejlődésnek, amikor héber nyelvű [[Ótestamentum]]ot lefordították görög nyelvre, innentől a „diaspora” szó a [[zsidók]] hányattatott történelmének két korszakát jelöli: az első a i.e. 586-ban történt, amikor a babilóniaiak Júdea földjéről, majd Kr. u. [[136]]-ban a [[Római Birodalom]] seregei [[Jeruzsálem]]ből üldözték el őket. A szó valószínűleg legkorábbi ismert forrása a Biblia Septugainta (héberről görögre fordított) változatában szereplő Mózes ötödik könyvének 28:25 eredeti szakasza lehet, amelyek [[Károli Gáspár]] a következőképp fordított magyarra: „Az Úr megszalaszt [3 Móz. 26,17.] téged a te ellenségeid előtt; egy úton mégy ki ő reá, és hét úton futsz előtte, és a föld minden országának rettentésére leszel.”