„Közszabadság” változatai közötti eltérés

A szabad emberek legfontosabb, minimális ismérve az volt, hogy ott telepedhettek le, ahol akartak, szabadon rendelkezhettek önmagukkal, nem álltak uruk tulajdonosi hatalma alatt. Önálló egzisztenciával rendelkeztek, földjüket legtöbbször rokoni közösségben, [[nemzetségNemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségével]]ével közösen használták. Részt vehettek a [[vármegye]] közéletében, a [[Váradi Regestrum]] szerint tanúskodhattak és felszólalhattak különféle ügyekben. [[I. Béla magyar király|I. Béla]] küldötteiket gyűlésre hívta Fehérvárra. Ügyeiket a maguk által választott bírák előtt intézhették. Törvényes házasságot köthettek, nászajándékot, hozományt adhattak. Öröklési joggal rendelkeztek.