„Nijmegeni béke” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Lásd még: kateg |
→A szerződés rendelkezései és következményei: szöveg rend, +kép |
||
38. sor:
== A szerződés rendelkezései és következményei ==
Franciaország kiegyenesítette északi (flandriai) határait, megszűntek a királyság területébe beékelődő idegen enklávék. Az 1678. szeptember 17-i francia–spanyol szerződés szerint XIV. Lajos megkapta az egész [[Franche-Comté]]t. A stratégiai helyzetű tartomány megszerzésével Franciaország közvetlen összeköttetésbe került Felső-[[Elzász|Elzásszal]]. A spanyolok a németalföldi határövezeteken kívül a Burgundiai Szabad Grófságról is lemondtak. A nijmegeni egyezmény érvénytelenítette és újra szabályozta az előző [[devolúciós háború|spanyol–francia ún. devolúciós háborút]] lezáró [[1668]]-as [[aacheni béke (1668)|aacheni békeszerződés]] több pontját is.
A háború nagy győztese Franciaország lett, Európa domináns nagyhatalmává vált. A hazatérő XIV. Lajos király ekkor kapta egyik melléknevét: ''Louis le Grand („Nagy Lajos”).'' Párizs centrumában [[Jules Hardouin-Mansart|Mansart]] királyi főépítész kialakította a Győzelmek terét ''(Place des Victoires),'' közepén XIV. Lajos király lovasszobrával, a nijmegeni dicsőség méltatására. (Az eredeti szobrot [[1792]]-ben, a [[francia forradalom]] idején ledöntötték, a mai szobrot [[1828]]-ban, a Bourbon-restauráció alatt állították fel).▼
Holland Egyesült Tartományok semlegességre kötelezték magukat Franciaországgal és Svédországgal szemben. Cserébe Franciaország kiürítette a megszállt holland területeket (az ország területének déli felét).
47 ⟶ 45 sor:
[[Lotaringia]] jogszerű uralkodója, a császári szolgálatban harcoló [[V. Károly lotaringiai herceg|V. Károly címzetes herceg]] visszautasította a szerződés reá nézve sérelmes és megalázó rendelkezéseit. A franciák által megszállt hercegségnek csak egy részét kapta volna vissza, [[Nancy]] városa nélkül, emellett el kellett volna fogadnia, hogy a franciák szabadon használhassanak négy nagy átvonuló útvonalat a [[Lotaringiai Hercegség]]en keresztül. Az elutasítás következtében XIV. Lajos továbbra is megszállva tartotta a hercegséget, és bekebelezte a Lotaringiához tartozó [[Longwy]] erődített várost. (Lotaringiai Károly ennek következtében haláláig, 1690-ig császári szolgálatban harcolt. Lotaringiát csak húsz év múlva, 1698-ban a fia, [[I. Lipót lotaringiai herceg|I. Lipót herceg]] kaphatta vissza, az [[pfalzi örökösödési háború|augsburgi liga háborúját]] lezáró [[ryswicki béke]]szerződés alapján).
A nijmegeni békeszerződés nyomán végleg megszűnt a ''Dekapolis'' ({{ny-de|Zehnstädtebund}}), a tíz elzászi szabad birodalmi város [[1354]] óta fennálló szövetsége, amely viszonylagos autonómiát biztosított [[Elzász]]nak. A [[harmincéves háború]] meggyengítette és szétzilálta a Dekapolis szövetségét, a [[vesztfáliai béke|vesztfáliai béke]]szerződésben XIV. Lajos legtöbbjüket bekebelezte. Egyedül a [[Mülhauseni Köztársaság]] ''(Stadtrepublik Mülhausen,'' ma [[Mulhouse]]) őrizte még függetlenségét, de az is fokozatosan Franciaország érdekkörébe került.
[[File:Allegoria Tratado-Nimega.jpg|thumb|right|Korabeli dicsőítő festmény: XIV. Lajos békét nyújt [[II. Károly spanyol király]]nak.]]
▲A háború nagy győztese Franciaország lett, Európa domináns nagyhatalmává vált. A hazatérő XIV. Lajos király ekkor kapta egyik melléknevét: ''Louis le Grand („Nagy Lajos”).'' Párizs centrumában [[Jules Hardouin-Mansart|Mansart]] királyi főépítész kialakította a Győzelmek terét ''(Place des Victoires),'' közepén XIV. Lajos király lovasszobrával, a nijmegeni dicsőség méltatására. (Az eredeti szobrot [[1792]]-ben, a [[francia forradalom]] idején ledöntötték, a mai szobrot [[1828]]-ban, a Bourbon-restauráció alatt állították fel).
Az észak-európai hadszíntéren egy ideig még tovább folyt a [[svéd–brandenburgi háború]]. 1678–79 telén [[Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem|Frigyes Vilmos választófejedelem]] egész országából kiszorította a betört svéd csapatokat. A [[Münsteri Püspökség]] csapatai [[Dánia]] szövetségében hadba léptek Svédország ellen. De Svédország hatalmas szövetségese, XIV. Lajos nyomására Frigyes Vilmost elhagyták szövetségesei, Hollandia és Ausztria. A münsteri csapatokat visszavonták, Dánia kiürítette a megszállt svéd területeket. Frigyes Vilmos [[1679]]. [[június 29.|június 29-én]] kénytelen volt aláírni a [[saint-germaini béke (1679)|saint-germaini békeszerződést]], és visszaadni a Svédországtól elhódított összes területet (1679 novemberében). Köteleznie kellett magát, hogy a birodalmi császárválasztó gyűlésben XIV. Lajos jelöltjét fogja támogatni. Cserébe XIV. Lajos {{formatnum:100000}} [[livre]] évjáradékot nyújtott neki. A francia király döntő politikai súlyt szerzett az akkori Európa nagyhatalmi rendszerében, és beleszólhatott a [[Német-római Birodalom]] belső ügyeibe is.
| |||