„Sztenderd nyelvváltozat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: zh, pt, is, bs, fr, ru, ca, lv, uk, it, cy, id, sl, vi, sv |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Gazdaság –> Gazdasági rendszer |
||
7. sor:
A sztenderd nyelvváltozat mint [[szociolingvisztika]]i kifejezés nem feleltethető meg sem az „[[irodalmi nyelv]]”, sem az (igényes) „[[köznyelv]]” fogalmának (ugyanis ez utóbbiakkal szemben a ''sztenderd'' egy létező nyelvváltozat neve), de a hétköznapi nyelvhasználatban és a hagyományos nyelvészetben újabban – tévesen – [[szinonímia|szinonimaként]] használják őket. (A szociolingvisztikában – alkalmanként még ingadozva – egyre inkább ''sztenderd-''nek és nem ''standard-''nak hívják ezt a fogalmat, ezzel is jelezve, hogy a sztenderd jelentése a szociolingvisztikában nem azonos azzal, amit a magyar nyelvészetben jobbára ''irodalmi nyelv-''nek, ritkábban ''normanyelv-''nek vagy ''standard-''nak neveznek. A ''sztenderd'' terminus a szociolingvisztikában valószínűleg azért váltotta fel a régóta meglevő (és egyébként ugyanannak az angol ''standard'' (ejtsd: ''sztenderd'') szónak az írásbeli átvételéből származó) ''standard'' szavunkat, mert maga a fogalom nem magyar találmány, hanem az angol nyelvű szociolingvisztika szakszavának átvétele.)
A sztenderd változat társadalmi tekintélye nem belső sajátosságaiból, tökéletességéből származik, nem is a sztenderdizációnak, hanem a sztenderdizáció megtörténtének a következménye. Más szavakkal: a sztenderd nem attól jobb, hogy kodifikálták, hanem hogy az emberek tudják róla, hogy ennek a szabályai szerepelnek a nyelvtanokban és a szótárakban, és hogy használata a [[politika]]i és/vagy a [[
'''Forrás:'''
| |||