„STS–135” változatai közötti eltérés

Az '''STS-135''' az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] legutolsó repülése. Önálló küldetésként eredetileg nem szerepelt a NASA tervei között, de a szenátus végül megadta a szükséges anyagi fedezetet. Az Atlantis űrsikló négyfős tapasztalt legénysége a legkisebb létszámú expedíció a néhai [[Challenger űrrepülőgép|Challengerrel]] végzett [[STS-6]] 1983 áprilisi repülése óta. Mivel már nincs másik űrsikló, amely vész esetén mentőjárműként szolgálna, a legénységet ellátták orosz [[szkafander]]ekkel is, ha netán Szojuzokkal kellene visszatérniük. Az Atlantis bőséges ellátmányt, tudományos felszereléseket és tartalék alkatrészeket szállít, köztük a Raffaello (Multi-Purpose Logistics Module) modulhozmodult és a ''Lightweight Multi-Purpose Carrier''-t (LMC) a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra. Ottléte alatt egy űrszerelésre kerül sor, amelyet az Űrállomás 28. alaplegénységének két tagja, Michael E. Fossum és Ronald J. Garan végeznek. Az Atlantis a visszatérése után a Kennedy Űrközpont múzeumába kerül.