A szabad gondolkodó

2000-es francia filmvígjáték, történelmi szatíra

A szabad gondolkodó (franciául: Le libertin, magyar DVD címː A vágy forradalma) Gabriel Aghion 2000-ben bemutatott francia filmvígjátéka, történelmi szatírája.

A szabad gondolkodó
(Le libertin)
2000-es francia film

Diderot és madame Therbouche (Fanny Ardant és Vincent Pérez) a film jelenetében
Diderot és madame Therbouche (Fanny Ardant és Vincent Pérez) a film jelenetében
Alternatív cím: A vágy forradalma (DVD)
RendezőGabriel Aghion
ProducerGaspard de Chavagnac
Műfajtörténelmi szatíra, vígjáték
ForgatókönyvíróGabriel Aghion és Eric-Emmanuel Schmitt
FőszerepbenVincent Pérez és Fanny Ardant
HangDolby
ZeneBruno Coulais
OperatőrJean-Marie Dreujou
VágóLuc Barnier
JelmeztervezőOlivier Bériot
DíszlettervezőDan Weil
Gyártás
GyártóBel Ombre Films, Canal+, Josy Films, Mosca Films, Sans Contrefaçon Productions, TF1 Films Production
OrszágFranciaország Franciaország
NyelvFrancia, magyar szinkron (Liget Stúdió)
Játékidő100 perc (35mm-es, 2792 méter)
Képarány1,85:1
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország Budapest Film (mozi),
(Eredetilegː Mokép)
BemutatóFranciaország 2000. március 15.,
Magyarország 2000. április 15.
KorhatárMagyarország 16 év (Magyarország)
További információk
SablonWikidataSegítség

A Nagy Enciklopédia betiltása után a soron következő köteteket már titokban, Holbach báró kastélya pincéjének egy titkos részében szerkesztik és nyomtatják. Az egyház különféle ravasz trükkök bevetésével próbálja megakadályozni a kötetek megjelenését, elérni a főszerkesztő Diderot tettenérését és bebörtönzését.

A szatíra nem kíméli a Fény Századának nagyjait küzdjenek eszméikért bármelyik oldalon is. Eközben több híres francia színésznő rejtett bájai is megcsodálhatók a Nagy Enciklopédiához méltó részletességgel és alapossággal.

Szereplők szerkesztés

További magyar hangokː Andresz Kati, Cs. Németh Lajos, Csuha Lajos, Holl Nándor, Kajtár Róbert, Koffler Gizi, Seder Gábor, Sz. Nagy Ildikó, Sztarenki Pál

Cselekmény szerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

Miután az Enciklopédiát betiltották, Diderot Holbach báró kastélyában kialakított rejtekhelyen szerkeszti a további köteteket a király és az egyház nagy bosszúságára. Egy nap rajtuk is üt a rendőrség, de semmit sem találnak. A titkos nyomda ugyanis a pince egy elzárt, rejtett részén van, titkos bejárata pedig a kápolna gyóntatófülkéjéből nyílik. Így Diderot nem is különösebben zavartatja magát a házkutatás alatt. A báróné rokonvendége, Jerfeuil márkiné korhűen és paraktikusan bő szoknyája alatt foglalja el magát. És a márkinét.

Különösen a báró öccse, Thiry[1] bíboros feni rájuk a fogát, akit felbőszít a házkutatás kudarca, és vendégségbe érkezik testvére kastélyába hogy személyesen vegye a kezébe a dolgokat. A filozófus lánya, Angélique viszont épp szerelmes Jerfeuil márkiba, amiről Diderot hallani se akar. Munkáját elhanyagolva csak azon filozofál, hogyan is verhetné ki lánya fejéből a márkit. Portréfestője, Madame Therbouche hívja fel a figyelmét, hogy a márki szemlátomást némileg melegecske, így Diderot ravasz trükkel ráuszítja az épp szintén a kastélyban vendégeskedő környékbeli ifjú párt, Cambrol és Lutz márkit.

Így a munka is folytatódhatna, de a bíboros mindenáron a kápolnában akar imádkozni. De akkor le kellene állni a zajos nyomtatással. Különféle trükkökkel próbálják távol tartani. Például maratoni gyónási sorozattal a cselédség és a vendégek bevonásával. A bíboros már-már gyanakodna is a szokatlan méretű buzgalom láttán, de a Jerfeuil házaspár gyónása nemcsak hogy meggyőzi, hanem felháborodott távozásra is késztetik a főpapot. Ám Diderot-ék gyanakodnak, hogy a bíboros gyors távozását nem is annyira Jerfeuilék képszerűen és részletgazdagon előadott gyónása motiválta, mint inkább hogy kiszimatolta a nyomda titkát. Jól teszik. Jól hiszik. A bíboros ugyanis rövidesen a rendőrséggel tér vissza, és nyomban a nyomdába siet. Azt azonban már kiürítették, és csak a Biblia frissen nyomtatott, szépen illusztrált példányára bukkannak, amiben a pozitív szereplők arcvonásai mind a bíboroséra emlékeztetnek. A bíboros meghatva távozik: hát erre volt az a nagy titkolózás: a meglepetés ajándékot dugdosták előle. Bár szíve mélyén azért maradt benne egy kis gyanakvás is.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A forgatási helyszínek szerkesztés

  • A felvételek nem Holbach báró kastélyában, a Château du Grand Val-ban, hanem Párizstól északra, a Val-d’Oise megyei Condécourtban található Château de Villette kastélyban és környékén készültek, amely már több sikeres film forgatási helyszíne volt akkor és azóta is.
  • Château de Champs-sur-Marne
  • Jeurre park (Parc de Jeurre)
  • Chaalis apátság – Institut de France
  • Eclair Studio (Epinay-sur-Seine)

Érdekességek szerkesztés

  • Madame Therbouche is létező személy volt, és valóban festett portrét Diderot-ról.
  • A film elején a bárónő (Josiane Balasko) előadásában elhangzó dal Gabriel-Charles de Lattaignant abbé Le Mot et la Chose (~A szó és a „dolog”) című pikáns versének adaptációja.
  • Eric-Emmanuel Schmitt, az eredeti azonos című színdarab szerzője nem járult hozzá, hogy a film a darab szabad átdolgozása, így Schmitt mint forgatókönyv és dialógusíró jelenik meg a címfeliratokban.
  • A filmet 1999 július 19-én kezdték forgatni Párizsban.

Filmzene szerkesztés

  • Bruno Coulais: Le Libertin, Columbia, 2000, CD filmzenével és 15 kép a filmből

Források szerkesztés

Megjegyzések szerkesztés

  1. Holbach báró családneve is Thiry. Valójában a főnemesi címe a Holbach bárója.