Arszlán Giráj krími kán

Arszlán Giráj (krími tatár: Arslan Geray, آرسلان كراى), (1692 – 1767. május 30.) krími tatár kán, II. Devlet kán fia.

Arszlán Giráj آرسلان كرا
Krími tatár kánság
Uralkodási ideje
1748 – 1756 1767
Elődje	II. Szelim Giráj
Utódja	Kirim Giráj
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Giráj-dinasztia
Született	1692
Elhunyt	1767. május 30. (76 évesen) Căușeni
Nyughelye	Bahcsiszeráj
Édesapja	II. Devlet Giráj
Gyermekei	Szelim Sahbaz Devlet Meszúd Iszlám Gázi Mubarak
Sablon • Wikidata • Segítség

Első uralkodása

Arszlán I. Kaplan kán idejében a núreddin címet birtokolta (1735—1736), II. Fetih kán alatt pedig kalga volt (1736—1737). II. Szelim Giráj 1748-as halála után a szultán Arszlánt nevezte ki krími kánnak. Arszlán unokatestvérét, Szelimet tette meg kalgának, bátyját, Kirimet pedig núreddinnek.

Arszlán a kinevezése után elsődleges feladatának tekintette a kánság újjáépítését az 1730-as évek két pusztító orosz betörése után. Folytatta Bahcsiszeráj felépítését, de az egész Krímen támogatta a városok és épületek visszaállítását. Folytatta a félsziget bejáratát védő Perekop várának megerősítését és több kisebb erődöt (Ucs Obe, Csongár, Szivas) is emeltetett. Újjáépíttette az oroszok által lerombolt kezlevi mecsetet, iskolákat és medreszéket renováltatott (elsősorban a bahcsiszeráji nagymecset mellett levőt) és Ahmeszdzsidben, Kezlevben és egyéb városokban nyilvános kutakat építtetett.

Uralkodásának másik fontos eseménye, hogy konszolidálta a belső viszonyokat. A Giráj dinasztia több tagja vélt vagy valós sérelmek miatt a kánság határvidékeire költözött és ha lehetőség adódott, lázadást szított a budzsáki és kubanyi nogájok vagy cserkeszek között. Arszlán ezeket a kánfiakat kiengesztelte, ajándékokkal és magas pozíciókkal a fővárosba csábította őket, így növelve az állam belső stabilitását. Külpolitikájában minden szomszédjával a béke megőrzésére törekedett.

1756-ban nem teljesen tisztázott okból, valószínűleg isztambuli intrika következtében a szultán leváltotta a káni tisztségről és helyére Halim Girájt ültette. Arszlán Híosz szigetére távozott.

Második uralkodása

1767-ben újból kinevezték kánnak, de útban a Krím felé, a moldvai Kausani városában meghalt. Holttestét Bahcsiszerájba szállították és a káni temetőben helyezték nyugalomra.

Források

• О. Гайворонский «Созвездие Гераев»
• О. Гайворонский «Повелители двух материков» тома 1-2
• Халим Гирай «Розовый куст ханов» (история крымских ханов)

Kapcsolódó szócikkek

• Krími kánok listája
• Krími kánok családfája

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Арслан Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Előző uralkodó: II. Szelim Giráj

Krími kán 1748 – 1756

Következő uralkodó: Halim Giráj

Előző uralkodó: III. Szelim Giráj

Krími kán 1767

Következő uralkodó: Makszud Giráj