Erdei tündérfürt

növényfaj

Az erdei tündérfürt (Aruncus dioicus) a rózsafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt erdei növény.

Erdei tündérfürt
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak
Család: Rózsafélék
Nemzetség: Aruncus
Tudományos név
Aruncus dioicus
(Walter) Fernald
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei tündérfürt témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei tündérfürt témájú médiaállományokat és Erdei tündérfürt témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

Az erdei tündérfürt 80–150 cm magas, évelő, lágyszárú, feltűnő virágzatú növény. Szára egyenesen felálló, szőrtelen, vékony, hengeres. Levelei átellenesen állók, többszörösen összetettek, páratlanul szárnyaltak, a szárhoz nyéllel kapcsolódnak. Egy összetett levelet 3-9 kisebb, 4–7 cm-es kétszeresen fogazott szélű, kihegyesedő végű, lekerekített vállú tojásdad levélke alkot.

Június-augusztusban virágzik. Kétlaki növény, vagyis egy növényen vagy csak porzós vagy csak termős virágot találhatunk. Virágai aprók, kb. 5 mm átmérőjűek, fehér szirmúak, bugavirágzatot alkotó tömött füzérekben nyílnak. A súlyos füzérek bókolva kihajolhatnak a virágzatból. A termős virágok hófehérek, míg a látványosabb porzósak sárgásfehérek.

Termése tüszőcsokor, augusztus-októberben érik be.

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Európa, Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt égövi tájain honos, Amerikában elsősorban a keleti és nyugati parton. Magyarországon a Zempléni-hegységben, a Mátrában, a Karancson, a Börzsönyben, a Cserháton, a Naszályon, a Bakonyban, a Soproni-hegységben, a Kőszegi-hegységben és a Zselicben fordul elő.

Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, szurdokerdőkben, patakparti ligeterdőkben, magaskórósokban terem. Árnyékkedvelő. Az üde, nedves, humuszgazdag, kissé savanyú vagy semleges pH-jú talajt részesíti előnyben.

Jelentősége szerkesztés

Kerti dísznövényként alkalmazzák, amely fák árnyékába is ültethető. Tőosztással vagy magokkal szaporítható. Fiatal hajtásai és levelei főzve ehetőek, de csak kis mennyiségben ajánlott, mert a levelek cianogén glikozidokat tartalmaznak. Az észak-amerikai indiánok gyökérkivonatával méhcsípéseket, felületi sérüléseket kezeltek. A gyökeréből főzött teát a szülés utáni vérzés csillapítására, gyomorfájásra, hasmenésre, láz és belső vérzések ellen és a vizelés visszafogására itták. Külsőleg alkalmazva a tea a lábdagadást és a reumás fájdalmakat csökkenti.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Források szerkesztés