Hosszúorrú potoró

emlősfaj

A hosszúorrú potoró (Potorous tridactylus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a patkánykenguru-félék (Potoroidae) családjába tartozó faj.

Hosszúorrú potoró
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kengurualkatúak (Macropodiformes)
Család: Patkánykenguru-félék (Potoroidae)
Nem: Potorous
Faj: P. tridactylus
Tudományos név
Potorous tridactylus
Kerr, 1792
Szinonimák
  • Didelphis murina Cuvier, 1798
  • Didelphis tridactyla Kerr, 1792
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hosszúorrú potoró témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúorrú potoró témájú médiaállományokat és Hosszúorrú potoró témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Ausztrália keleti és délkeleti partjainál, valamint Tasmániában honos. Nedves és száraz erdőkben él. Sok helyről kipusztult.

Alfajai szerkesztés

  • Potorous tridactylus apicalis
  • Potorous tridactylus tridactylus

Megjelenése szerkesztés

Az állat fej-törzs-hossza 24-41 centiméter, farokhossza 18-32 centiméter és testtömege 660-2000 gramm. A puha, sűrű bunda védi a nedvességtől. Hasa bézs színű, fején és hátán szürkésbarna fehér szőrszálak vannak. Hosszú pofája, hegyes orrban végződik. Mellső mancsán a hosszú, éles karmok ideálisak a homokos talajban való ásáshoz. Mivel hátsó lába hosszú, az állat nagyon gyorsan tud ugrálni; a második és harmadik lábujjai összenőttek, ezeket az állat a bunda ápolására használja. A farok a fészeképítéshez szükséges anyagok fogására és megtartására alkalmas, csúcsa néha fehér.

Életmódja szerkesztés

Az állat magányos és éjjel aktív. Tápláléka gombák, gyökerek és lárvák. A szabadban 7 évig él.

Szaporodása szerkesztés

A párzási időszak egész évben tart, de mivel a nőstény képes késleltetni a pete beágyazódását, az ellésre szeptemberben, októberben, januárban és februárban kerül sor. A vemhesség 30-42 napig tart. Ennek végén egy alulfejlett kis hosszúorrú potoró születik, amely bemászik az erszénybe és rátapad egy csecsbimbóra, ahol 4 hónapig ül.

Források szerkesztés