Lobotómia

Orvosi eljárás

A lobotómia vagy leukotómia a pszichosebészet egyik formája volt, a mentális zavarok idegsebészeti kezelése, amely az agy prefrontális kérgében (az agy homloklebenyének elülső része) lévő kapcsolatok elvágásával jár. A legtöbb kapcsolatot a prefrontális kéreghez és kéregtől megszakították. A mentális zavarok és esetenként más állapotok kezelésére több mint két évtizeden át általános eljárásként alkalmazták néhány nyugati országban, annak ellenére, hogy általánosan elismerték a gyakori és súlyos mellékhatásokat. Néhány beteg bizonyos szempontból javult a műtét után, de gyakoriak voltak a szövődmények és a súlyos károsodások. Az eljárás kezdettől fogva ellentmondásos volt, részben az előnyök és kockázatok közötti kényes egyensúly miatt. Ma már többnyire elutasítják mint humánus kezelési formát, a betegek jogainak megőrzése érdekében.

Az eljárás kitalálója António Egas Moniz portugál neurológus volt.

Az eljárás használata drámaian megnövekedett az 1940-es évek elejétől az 1950-es évekig; 1951-re csaknem 20 000 lobotómiát hajtottak végre az Amerikai Egyesült Államokban, és arányaiban többet az Egyesült Királyságban.[1] Több lobotómiát végeztek nőkön, mint férfiakon: egy 1951-es tanulmány kimutatta, hogy az amerikai lobotómiás betegek közel 60%-a nő volt, és a korlátozott adatok azt mutatják, hogy Ontarióban 1948 és 1952 között a lobotómiák 74%-át női betegeken végezték.[2][3][4] Az 1950-es évektől kezdődően elkezdtek felhagyni a lobotómiával,[5] először a Szovjetunióban[6] és Európában.[7] A kifejezés a görögül: λοβός lobos „lebeny” és τομή tomē „vágni, szeletelni” szavakból származik.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Levinson. „The strange and curious history of lobotomy”, BBC News, BBC, 2011. november 8. 
  2. Johnson, Jenell. American Lobotomy: A Rhetorical History. University of Michigan Press, 50–60. o. (2014). ISBN 978-0472119448. Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 12. 
  3. El-Hai: Race and Gender in the Selection of Patients for Lobotomy. Wonders & Marvels, 2016. december 21. (Hozzáférés: 2017. augusztus 12.)
  4. Lobotomies. Western University. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 12.)
  5. Kalat, James W.. Biological psychology, 9th, Belmont, California: Wadsworth/Thomson Learning, 101. o. (2007. április 25.). ISBN 9780495090793 
  6. Zajicek (2017. április 25.). „Banning the Soviet Lobotomy: Psychiatry, Ethics, and Professional Politics during Late Stalinism”. Bulletin of the History of Medicine 91 (1), 33–61. o. DOI:10.1353/bhm.2017.0002. ISSN 1086-3176. PMID 28366896.  
  7. Gallea (Summer 2017). „A brief reflection on the not-so-brief history of the lobotomy”. BCMedical Journal 59, 302–04. o. [2019. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 4.)  

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lobotomy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés