Monongahelai csata

A Monongahelai csata az észak-amerikai brit–francia háborúban lejátszódó csata, ahol az Edward Braddock vezette angol és a Liénard de Beaujeu francia tábornok alatt álló francia had csapott össze a Monongahela folyó mellett lévő területen (ma Braddock település).

Monongahelai csata
Braddock vezérőrnagy vezette expedíció útvonala.
Braddock vezérőrnagy vezette expedíció útvonala.

KonfliktusÉszak-amerikai brit–francia háború
Időpont1755. nyara
HelyszínMonongahela folyó közelében, (ma Amerikai Egyesült Államok), Pennsylvania állam
EredményFrancia-Indián győzelem
Szemben álló felek
Brit birodalom Franciaország
A franciák oldalán álló indián törzsek
Parancsnokok
Edward Braddock tábornok†
George Washington tábornok
Liénard de Beaujeu tábornok†
Szemben álló erők
2000 angol gyalogos és virginiai önkéntesek.Kb.: 1000 francia katona, indián és milicista.
Veszteségek
500 halott
450 sebesült
30 halott
57 sebesült
Térkép
Monongahelai csata (Egyesült Államok)
Monongahelai csata
Monongahelai csata
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 40° 26′ 31″, ny. h. 80° 00′ 40″Koordináták: é. sz. 40° 26′ 31″, ny. h. 80° 00′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Monongahelai csata témájú médiaállományokat.

A csata előzményei szerkesztés

1755 nyarán Virginia közelében partra szállt 2000 angol hivatásos katona Edward Braddock angol tábornok parancsnoksága alatt, hogy az Ohio völgyében felépült francia erőd, a Fort Duquesne ellen vonuljon.[1] Vele tartott George Washington is (a későbbi amerikai elnök),[1] aki az egész háborút kitörte, amikor rátámadt egy évvel ezelőtt egy kisebb francia seregtestre és megölte annak 8 katonáját, köztük egy francia diplomatát. Bár Washington többször figyelmeztette az angol tábornokot, hogy az Amerikai erdőségekben nem válik be az európai harcmodor, Braddock tábornok nem hallgatott Washington javaslataira, tanácsaira. Washington a hadjárat elején vérhast kapott és megbetegedett, így hord ággyal vitette magát az angol sereg mögött.

A csata szerkesztés

Edward Braddock, amiatt, mert nem hallgatott Washingtonra, hagyta magát, hogy észrevehetetlenül bekeríthessék a franciák az angolok hadoszlopát és az erdő rejtekéből tűz és nyílzáport zúdítottak az angolokra. Az angolok megpróbáltak csatasorba állni, de a legtöbb tisztet még az ütközet legelején leszedték a franciák. Braddock tábornokot is halálos lövés érte és meghalt a helyszínen. A tisztek közül csak Washington úszta meg sértetlenül, de neki is hajszálon múlott az élete. Kalapját ellőtték a fejéről, kabátját négy golyó is átlyukasztotta. Nagy nehezen feltápászkodott a lovára és saját maga össze szedte a hadsereg maradékát, ezután pedig visszavonultak Virginiába. A csatát a franciák nyerték meg.

A csata következményei szerkesztés

A hadjárat sikertelen volt, nem sikerült elfoglalniuk a francia erődöt. Ennek ellenére az angolok újabb hadsereg gyűjtöttek össze, aminek parancsnokává John Forbes dandártábornokot tették meg. A hadsereg létszáma meghaladta a 7000 főt. George Washington most utoljára rászánta magát, hogy részt vegyen a háborúban. Nagyobb összecsapásra azonban nem került sor, kivéve azt, hogy az előreküldött virginiai önkéntesek azt hitték a brit főseregről, hogy a franciák előőrsei és rájuk lőttek. Washington kardját rántva ütötte le a tüzelő puskákat, de ekkorra már 14 katonát lőttek le a saját seregükből. Fort Duquesne erődjét egy másik hadseregnek viszonyt sikerült elvágni a fő utánpótlási vonalaktól és a franciák emiatt elhagyták és lerombolták az erődöt.

Források szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b The Battle of the Monongahela. World Digital Library , 1755 (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés