Selymes döglégy

rovarfaj

A selymes döglégy (Lucilia sericata) egy világszerte elterjedt légy, egyike a legismertebb fémeslégy- (Calliphoridae) fajoknak. A kifejlett állat mintegy 10–14 mm hosszú, a házilégynél nagyobb, teste tündöklő metálzöld, olykor kékes vagy arany csillogással. Csápjai, lábai, és testének kitinsörtéi feketék. Szárnyai tisztán áttetszők, barna szárnyerezettel.

Selymes döglégy
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha)
Tagozat: Schizophora
Altagozat: Calyptratae
Öregcsalád: Bagócslegyek (Oestroidea)
Család: Fémeslégyfélék (Calliphoridae)
Nem: Lucilia
Faj: L. sericata
Tudományos név
Lucilia sericata
(Meigen, 1826)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Selymes döglégy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Selymes döglégy témájú médiaállományokat és Selymes döglégy témájú kategóriát.

Életciklus szerkesztés

A megtermékenyített nőstény néhány tucatnyi petét rak állatok sebeinek elhalt, élettelen szöveteibe, vagy akár tetemekbe. A kicsiny, sápadt sárgásfehér lárvák (a hőmérséklettől függően) 0,5-3 nap múlva kelnek ki (légynyüvesség). Emésztő enzimeket tartalmazó nyálukat kibocsátva a saját testükön kívül elfolyósítják az elhalt szöveteket, és felszívják, megemésztik azt. Különös módon az élő állat sebeiben fejlődve annak élő szöveteit egyáltalán nem károsítják, sőt, a sebfolyadékban hemzsegő baktériumokat megemésztve hozzájárulnak a seb gyógyulásához. A szakszerűen sterilizált lárvák ezért felhasználhatók a nehezen gyógyuló, fekélyes sebek terápiájában. Mintegy 3-10 nap múltán kifejlődve elhagyják a táplálékul szolgáló húst, és bábozódásra alkalmas rejtekhelyet keresnek. A bábokból végül kifejlett legyek kelnek ki, melyek gyakran láthatók virágokon is, ahol nektárral táplálkoznak. Mérsékelt és hideg égövön a bábok vagy a kifejlett legyek telelnek át.

Irodalom szerkesztés

  • Mihályi F 1979. Fémeslegyek – Húslegyek. Calliphoridae – Sarcophagidae. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae XV:16.
  • Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet – Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.
  • Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.

További információk szerkesztés

 
Frissen kelt lárva
 
Kifejlett példány virágon táplálkozik
 
Színe a beeső fény irányától függően változó