Vörösbarna papsapkagomba

	A vörösbarna papsapkagomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; mérgező	<img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/Tox_Poisonous_icon.svg/36px-Tox_Poisonous_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Vörösbarna papsapkagomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Tömlősgombák;
Osztály:	Pezizomycetes;
Rend:	Pezizales;
Család:	Discinaceae;
Nemzetség:	Discina;
Tudományos név
	Discina fastigiata;
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösbarna papsapkagomba témájú kategóriát.

A vörösbarna papsapkagomba (Discina fastigiata) a koronggombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, mérgező gombafaj.

Megjelenése szerkesztés

A vörösbarna papsapkagomba termőteste 6–12 cm átmérőjű, szabálytalan alakú, általában többcsúcsú, felülete agyvelőszerűen gyűrt, ráncolt. Színe sárgás-, vörös- vagy rozsdabarna. A termőréteg a süveg külső felszínén található. Húsa vékony, merev, törékeny, fehér színű. Íze és szaga nem jellegzetes.

Spórapora fehér. Spórái 30-36 x 13-17 mikrométeresek, oválisak, sima felszínűek.

Tönkje 5–10 cm magas, zömök; a süvegnél nem, vagy alig rövidebb. Fehéres színű, hosszában szabálytalanul ráncolt, belül többüregű.

Hasonló fajok szerkesztés

Hasonlít hozzá a fenyvesekben élő redős papsapkagomba vagy az óriás papsapkagomba és a püspöksüveggomba, amelyektől biztonságosan csak mikroszkóppal lehet elkülöníteni. Egyik faj sem ehető. Felületesen nézve összetéveszthető az ehető ízletes kucsmagombával vagy hegyes kucsmagombával.

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon helyenként gyakori lehet. Lomberdőkben, főleg meszes talajú tölgyesekben él, leginkább korhadó tuskók, fatörzsek mellett. Április-májusban, ritkábban augusztus-szeptemberben terem.

Mérgező, bár Európa egyes tájain fogyasztják.