A Valburga utónév angolszász eredetű (óangol: Wealdburg, Wealburh) női utónév, jelentése: régi/erős vár.
Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvezhetőnek minősítve 2020 augusztusától.

Gyakorisága szerkesztés

Szórványos.

Névnapok szerkesztés

A német ajkúak körében, óhazájuk hagyománya szerint: február 25. ― E dátum azonban az utónévnek német írásmódú, "W" betűvel írt formáihoz (Walburg, Walburga, Walpurga; Walburgis, Walpurgis) kötődik. Német nyelvterületen a május 1-je nem névnap![2]

Története szerkesztés

Az utónév megtalálható a Magyar Tudós Társaság által 1838-ban közre bocsátott Magyar és Német Zsebszótár második (német- magyar) részében:

Walpurgis, die ; Valburga (nőnév).[3]

Ugyanígy "V" betűvel írt honosított formában szerepelt az 1906-ban megjelent belügyminiszteri utónév-jegyzékben.[4] 1919-ben, a magyarországi tanácsköztársaság idején törölték az állami utónév-jegyzékből; ami egyrészt összefüggött e proletárdiktatúrának dél-németországi kialakulásával (1919. április: Bajor Tanácsköztársaság), és másrészt összefüggött azzal, hogy a névadó Szent Valburga május 1-jei napja[5] államilag a munkásosztály nemzetközi ünnepe lett.

A 2000-es évektől "W" betűvel írott formában (német helyesírás szerint), kizárólag német nemzetiségi utónévként lehetett hazánkban felvenni.[6] 2020-tól vehető fel ismét bárkinek (nem német ajkú magyar állampolgárnak), magyar helyesírás szerint "V" betűvel írva.[7] A magyarországi német ajkúak körében lehetőség van továbbra is a "W" betűvel írott formái közül nemzetiségi utónévként felvenni bármelyiket.[8]

Vele kapcsolatos szerkesztés

  • 15. századi magyar okmányainkban szerepel az utónév (1426, 1437, 1439).[9]
  • Szent Valburga barokk kori szobra hiányzó attribútumokkal Érd-ófaluban. (A szobor megrongálása 1919. évre tehető.)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Források időrendben:
    • Nagy János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum. Latin-magyar köztanulatos egyházi műszótár. (Szombathely, 1845), p. 402: "Valburga s. virgo, sz. Valburga szűz; Máj. 1-jén"
    • Acsády Ignác (szerk.): Az Atheneaum Kézi Lexikona, II. kötet (Budapest, 1893), p. 1852: "Emléknapja máj. 1."
    • Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I. (Budapest, 1977), p. 333: Május 1. - Valburga
    • Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar Néprajz, VII. kötet (Folklór 3.), Népszokás, néphit... (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990), p. 169-173: Május 1.
    • Incze Dénes: A szentek élete, 5. (Agapé kiadó, Novi Sad & Szeged, 1999), p. 8-9. Május 1. - Szent Valburga. (A kiadvány eredetije a Gyulafehérvári Rk. Egyházmegye kiadásában jelent meg 1997-ben. Nihil obstat és imprimatur: Nr. 343/1997. Gyulafehérvár.)
    • Diós István (szerk.): Szentek Élete, II. kötet (Budapest, 2002)
    9. oldalon: Május 1. - Szent Walburga;
    221. oldalon: Szent Walburga, apáca. Emléknapja: május 1.
    623. oldalon: Május hónap (szentek az egyházi naptárban) május 1. Szent Walburga.
  2. A hazai német ajkúak, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által 2004-ben majd 2015-ben (módosítva: 2021-ben) közzé tett, német nemzetiségi utónév-jegyzékből választhatnak utónevet gyermeküknek; és az így kiválasztott nemzetiségi utónévnek a névünnepét illetően - természetesen - az óhazájuk polgári/egyházi kalendáriuma mérvadó. Lásd az ELTE BTK Germanisztikai Intézete szakemberei (dr. Brenner Koloman & dr. Erb Maria & dr. Knipf Erzsébet) összeállításában megjelent Magyarországi Német Nemzetiségi Utónevek Jegyzéke (kiadó: Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Budapest, 2015). Link: itt.
  3. Magyar és német zsebszótár, második vagy magyar-német rész (kiad. Magyar Tudós Társaság, a Magyar Kir. Egyetem betüivel, Budán, 1838), 762. oldal
  4. (1906. október 15.) „A m. kir. belügyminister 1906. évi 80.000 számú Utasítása az állami anyakönyvek vezetéséről”. Magyarországi Rendeletek Tára 1867-1945, 2041. o, Kiadó: Hungaricana.  )
  5. Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar Néprajz, VII. kötet (Folklór 3.), Népszokás, néphit... (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990), p. 173.
  6. Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve (kiad. a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Budapest, 2004) ● Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, 46. § (5) bekezdés c) pont.
  7. A magyar helyesírás szerinti forma mellett állt ki 2001-ben az ELTE is: "Német eredetűnek véljük a Walburga nevet, hisz főként e nyelvterületen terjedt el; valójában egy angliai, királyi családból származó szent neveként jegyezték föl, aki 710-779 közt élt. [...] Természetesen a magyar helyesírásnak megfelelő alak jöhetne számításba." ― Fülöp László: Hiányoznak a magyar utónévkönyvből / In: Névtani Értesítő (az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközösségének időszakos kiadványa), 23. (Budapest, 2001), 56. oldal
  8. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, 46. § (5) bekezdés c) pont.
  9. Wertner Mór: Névmagyarázatok, II. kötet [= Nyelvészeti Füzetek, 17.] Régi magyar női nevek (Magyar Nyelvőr, Budapest 1917), 66. oldalon "Walpurga" címszó. Itt hivatkozott három okmányunk:
    • Fejér: Codex diplomaticus Hungariae... Tomi X. Vol. 6. (Buda, 1844), 807. oldal: Moson-megyei Kaplirz Péter felesége (1426),
    • Nagy & Páur & Ráth & Véghely: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius, Tom. II. (Győr, 1865), 285. oldal. "Valpurga" írásmódban, kétszer (1439), valamint
    • Nagy & Páur & Ráth & Véghely: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius, Tom. III. (Győr, 1866), 372. oldal: Sopron-megyei Nagymartoni-Fraknói Gróf Pál lánya (1437).

Forrás szerkesztés

Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke - legutóbbi módosítása 2021. augusztus 1. (Hozzáférés: 2021 szeptember 2.)