Dzsnyána-jóga

A lap korábbi változatát látod, amilyen Milei.vencel (vitalap | szerkesztései) 2017. március 29., 08:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Új oldal, tartalma: „ A '''dzsnyána-jóga''', egyéb átírásokban: '''dnyána-''', '''gjána-'''jóga (szanszkrit: ज्ञानयोग) a bölcsesség jógája…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)


A dzsnyána-jóga, egyéb átírásokban: dnyána-, gjána-jóga (szanszkrit: ज्ञानयोग) a bölcsesség jógája, a transzcendentális tudás folyamata, a jóga filozofikus megközelítése. Az elme működésének megértésével, illetve azokon felülemelkedve kíván eljutni a tiszta tudatosság állapotába. A Dzsána jóga a filozofikus út, amelynek követői tanulmányok, olvasmányok segítségével, saját tapasztalatokon keresztül jutnak el a végső célhoz. Az intellektuális, elméleti, racionális tudás gyakorlati bölcsességgé való átalakításának útja.

A bölcsesség a [viveka]? (helyes megkülönböztető képesség) fejlesztése által jön létre. A bölcsesség nemcsak a cél, hanem egyben az út is. A hagyomány szerint a Dzsána jóga a belülről eredő tudás, és a legmagasabb meditatív állapot elérésének módszere.

A Dzsána ([Gjána]?) szanszkrit szó "tudást" jelent, de a jógával való összefüggésben a meditatív tudatosság állapotára vonatkozik, amely a legfelsőbb bölcsességhez (tudáshoz) vezet. Ez nem egy módszer, amellyel a belsőnkből fakadó kérdésekre ésszerű magyarázatot keresünk, inkább a meditáció része, amely az Önvalóra irányuló kutatáshoz és annak megismeréséhez vezet.

Ez a jógafajta az állandó önelemzés útja: mit miért teszek, gondolok. A Dzsána jógi tudatában van, hogy gondolni-mondani-tenni ugyanazt jelenti. S felülemelkedni a mindennapok gondjain, bajain csak bölcsességgel lehet. (jogapedia)


a tudás ösvénye. A legnehezebb út. Tanulással és az elme vizsgálatával éri el a jógát. Ez folyamatos meditációt jelent. Amit megtanulunk, azt megpróbáljuk az elme működésében megtapasztalni.


a gjána- vagy dzsnyána-jóga, vagyis a tudás művelése. A materialista tudomány egy törekvés e jóga gyakorlására, és látjuk, milyen komoly eredményekre és befolyásra tehetnek szert még az anyagi tudomány művelői is. A lélekről szóló tudomány, a filozófia azonban még ennél is fontosabb, mert alkalmassá teszi a spirituális jelöltet arra, hogy megkülönböztesse az illúziót a valóságtól, és fanatizmustól mentesen, a valódi tudás alapján tapasztalhassa meg spirituális fejlődése állomásait. (jogamagazin)


A transzcendentális tudás jógája (dzsnyána-jóga) az anyagi világ, a lélek és Isten tanulmányozását, összehasonlítását jelenti, s az anyagi világból a lelki tudás által való kiszabadulást célozza meg. A Bhagavad-gítá (4.36-37.) így ír:

„Még ha a bűnösök legbűnösebbjének tekintenek is, képes leszel átszelni a szenvedések óceánját, ha helyet foglaltál a transzcendentális tudás hajóján. Óh, Ardzsúna! Amint a lobogó lángok között hamuvá ég a fa, úgy hamvasztja el a tudás tüze az anyagi cselekedetek minden visszahatását.”

Ebből az idézetből megérthetjük, hogy a lelki tudás – amelyet India titkos tanításai, a Védák, az upanisadok és a puránák stb. közvetítenek – egy jógát gyakorló személy számára elengedhetetlen. Ez a lelkki tudás olyan fénybe helyezi a körülöttünk lévő világot, amely segít bennünket függetlenedni a szenvedést és a stresszt okozó érzéktárgyaktól. Segíti az embert abban is, hogy önmagát saját testétől különbözőnek lássa, és hogy tudatában elkülönülhessen a fizikai világtól. (jogapont)