Stanisław Jan Jabłonowski

lengyel nemes, mágnás, katona
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 13.

Stanisław Jan Jabłonowski (Łucza (közel Lwówhoz), 1634. április 3. - Lwów, 1702. április 3.) lengyel nemes, mágnás, katona, Lengyelország jelentős hadvezére, Krakkó várnagya. Fiatalkorában egy jó nevű katonai iskolába járt. Az 1655-60-as Északi háború idején részt vett a svéd csapatok elleni harcokban Stefan Czarnecki hetman oldalán, majd a svédekkel szövetséges II. Rákóczi György erdélyi fejedelem seregei ellen harcolt. Érdemeiért 1682-ben a korona nagyhetmanja lett. A törökellenes harcok idején részese volt a Chocimi-és a kahlenbergi győzelemben. Születése napján hunyt el 1702-ben. Lánya révén ő a későbbi lengyel király, I. Szaniszló anyai nagyapja.

Stanisław Jan Jabłonowski
Stanisław Jan Jabłonowski hetman, hadvezér, Krakkó várnagya
Stanisław Jan Jabłonowski hetman, hadvezér, Krakkó várnagya
Született1634. április 3.
Łucza, Lengyel–Litván Unió
Elhunyt1702. április 3. (68 évesen)
Lwów, Lengyel–Litván Unió
Állampolgársága
Nemzetiségelengyel
HázastársaMarianna Kazanowska
Gyermekei
  • Anna Leszczyńska
  • Jan Stanisław Jabłonowski
  • Aleksander Jan Jabłonowski
  • Stanisław Karol Jabłonowski
SzüleiAnna Ostrorog
Jan Stanisław Jabłonowski
Foglalkozásadiplomata
Tisztsége
  • Polish elector
  • Russian voivode (1664–1692)
  • A korona tábori hetmanja (1676. március 10. – 1682)
  • Great Hetman of the Crown (1682 – 1702. április 2.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Stanisław Jan Jabłonowski témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
 
Stanisław Jan Jabłonowski

Stanisław Jan Jabłonowski 1634. április 3-án született Łucza területén, közel Lwówhoz, a mai Ukrajna területén. Az ifjú nemes a tehetős Jabłonowski család sarja volt. Ifjúkorában katonai iskolába járt, a "svéd Özönvíz" idején a lengyel királyhoz, II. János Kázmérhoz hű csapatok oldalán harcolt. Nagy hírnevet szerzett, amikor megakadályozta azt, hogy a Krakkót ostromló svédek elfogják a lengyel királyt. Ezek után a Stefan Czarnecki kastellán vezette csapatokoz csatlakozott és részt vett több nagyobb csatában is. Részt vett a svédekkel szövetséget kötő II. Rákóczi György erdélyi fejedelem csapatai elleni harcokban, majd a Czarnecki vezette Jütlandi-expedícióban megsebesült. A svéd háborúk után Ukrajnában harcolt, s 1664-ben orosz vajda lett, amely tisztségét 1692-ig töltötte be. Az 1673-as Chocimi csatában a törökök ellen harcoló lengyel huszárok élén állt.

1674-ben a királyválasztáson hevesen támogatta a chochimi csata győztes hadvezérét, Jan Sobieskit. 1675-ben Sobieski mellett harcolt a Lwówi csatában. 1676-tól Jabłonowski a korona tábori hetmanja. Amikor az ország csatlakozott a törökök ellen fölálló Szent Liga csapataihoz, Jabłonowski is a lengyel csapatokkal együtt hadbavonult. Részt vett a lengyel lovasság egyik parancsnokaként a Bécset ostromló török erők elleni Kahlenbergi csatában. Az 1683. szeptember 12-én zajló csata avval indult, hogy a Bécset szegélyező erdős területeken állomásozó lengyel hadsereg kötelékéből a Zygmunt Zbierzchowski vezette huszárcsapat Sobieski parancsára a terep felderítésének céljából a török állások közt átnyargaltak, s a meglepett törökök közt nagy riadalom támadt. A törökök azonnal rátámadtak a kis létszámú lengyel erőkre, s hatalmas lovasságukkal az erdő széléig üldözték őket, ahonnan viszont a lengyel ágyúk visszavonulásra kényszerítették őket. Ezek után a török tábor zűrzavarát kihasználandó délután hat órakor a Stanisław Jabłonowski és Mikołaj Sieniawski huszárjai, a király közvetlen parancsnoksága alá tartozó egységek és a Szent Liga katonái általános támadást indítottak a törökök ellen. A török egységek nem tudtak hathatós ellenállást tanúsítani az elsöprő lengyel támadással szemben, s végül fejvesztetten menekültek el a csatatérről.

1683-tól Jabłonowski a korona nagyhetmanja lett, amely tisztséget egészen haláláig betöltött. 1692-ben felépítette Okopy erődjét. 1694. október 6-án Usztecskónál a Jabłonowski és Kazimierz Jan Sapieha vezette lengyel-litván sereg egy nálánál sokkal nagyobb török-tatár sereggel nézett farkasszemet. A támadó tatár lovasság áttört a lengyelek első során, de a hetman határozottságának köszönhetően az odavezényelt litván egységek szép lassan a folyó felé szorították vissza a tatárokat. A tatár kán tartalékai bevetésével próbált győzelmet kicsikarni, de a további csapatok sem értek el fontosabb eredményt, s a lengyel-litván csapatok győzelmével végződött a csata. Jabłonowski a győzelem után nem sokkal újra csatába keveredett a tatárokkal, ezúttal Lwównál, de ismét diadalt aratott. A hetman jól értett a hadászati kérdésekhez, azonban hiába volt jó katona, Sobieski dicsfénye elhomályosította az ő nevét. Jabłonowski 1702. április 3-án hunyt el Lwówban.

Magánélete és családfája

szerkesztés

Egy lengyel nemes lányát, Marianna Kazanowskát vette feleségül. A házasságából összesen öt gyermeke született:

Stanisław Jan Jabłonowski családfája
Stanisław Jan Jabłonowski
(1634-1702)
katona, Krakkó várnagya,
a korona nagyhetmanja
Apja:
Jan Stanisław Jabłonowski
(1600 v. 16001 - 1647)
katona, a szejm marsallja
Apai nagyapja:
Maciej Jabłonowski
(1569-1619)
kapitány
Apai nagyapai dédapja:
Walenty Jabłonowski
(? - 1603))
Apai nagyapai dédanyja:
n.a.
Apai nagyanyja:
Katarzyna Kłomicka
(1579-1621)
Apai nagyanyai dédapja:
n.a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
Anna Ostroróg
(1610-1648)
Anyai nagyapja:
Jan Ostroróg
(1565-1622)
a korona nagyhetmanja, író és naplóíró, Poznań kormányzója
Anyai nagyapai dédapja:
Stanisław Ostroróg
(kb. 1520 - 1568)
várnagy, a reformáció híve
Anyai nagyapai dédanyja:
Zofia Tęczyńska
(? - kb. 1588)
Anyai nagyanyja:
Zofia Zasławska
(? - kb. 1588)
Anyai nagyanyai dédapja:
Janusz Zasławski
(? - 1629)
Anyai nagyanyai dédanyja:
Aleksandra Sanguszko
(? - 1602)