Stegoceras

dinoszaurusz, fosszilis hüllőnem
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. január 6.

A Stegoceras a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok csoportjába, ezen belül a madármedencéjűek (Ornithischia) rendjébe, a Marginocephalia alrendjébe és a Pachycephalosauridae családjába tartozó nem.

Stegoceras
Evolúciós időszak: Késő kréta
Stagoceras-csontvázak a Royal Tyrell Múzeumban
Stagoceras-csontvázak a Royal Tyrell Múzeumban
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Cerapoda
Csoport: Marginocephalia
Alrendág: Pachycephalosauria
Család: Pachycephalosauridae
Sternberg, 1945
Nem: Stegoceras
Lambe, 1902
Szinonimák
  • Stegoceras validus Lambe, 1902
  • Troodon validus Gilmore, 1924
  • Stegoceras browni Wall & Galton, 1979
  • Ornatotholus browni Galton & Sues, 1983
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Stegoceras témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Stegoceras témájú médiaállományokat és Stegoceras témájú kategóriát.

Tudnivalók

szerkesztés

A Stegoceras (magyarul: „szarvas tető”), egy növényevő, Pachycephalosauria nem volt, amely a késő kréta korban élt, Észak-Amerika területén. Az állat körülbelül 2 méter hosszú lehetett. A Stegocerast Lawrence Lambe írta le először 1902-ben.

Az állat modellként szerepelt a többi Pachycephalosauria elképzeléséhez, mert belőle találtak a legtöbb és legjobb maradványokat. 1920-tól 1945-ig azt hitték, hogy rokon vagy azonos a Troodonnal, mert fogaik igen nagyon hasonlítanak. De később, amikor már több megkövesedett maradvány találtak a Stegocerasból, ezt a feltételezést elvetették.

Megjelenése

szerkesztés

A Stegoceras koponyája 9 centiméter vastag volt. Először úgy képzelték, hogy a hímek szemből, egymás fejét ütötték, de később rájöttek, hogy inkább oldalból támadták egymást, mert, a kerek koponya elcsúszott volna a szemtől szembe való küzdelem során. Másik akadály az lett volna, hogy az állatok nem voltak képesek teljesen vízszintes testtartást felvenni, ami segítette volna őket az ütközet erejének kibírásában. Valószínűleg az ellenfelek egymás mellett állva csapkodták egymás oldalát, és ez nem is volt olyan veszélyes, mert az állatok nagy, erős izmai védték a hátgerincet és a belső szerveket.

Amikor az első hiányos Stegocerast felfedezték, azt hitték, hogy hasi csontjai vannak, ami nagyon különleges a madármedencéjűek között. De aztán kitudódott, hogy tulajdonképpen megkövesedett inak voltak.

Rendszerezés

szerkesztés

Eddig két faját fedezték fel:

  • Sues, H.-D., and P. M. Galton. (1987). "Anatomy and classification of the North American Pachycephalosauria (Dinosauria: Ornithischia)". Palaeontographica Abteilung A 198: 1–40.
  • Fantastic Facts About Dinosaurs (ISBN 0-7525-3166-2)
  • Cranfield, I. (2004). The Illustrated Directory of Dinosaurs and other Prehistoric Creatures (pp 228–233) - Greenwich Editions - ISBN 0-86288-662-7

További információk

szerkesztés