Főmenü megnyitása

A strukturális MRI vizsgálat (sMRI) az agyi képalkotás egy módszere, az MRI felhasználásának egyik válfaja. A kutatásban és a diagnosztikában is fontos szempont a megfelelő módszerek kiválasztásakor, hogy az idegrendszer működéséről (funkcionális eljárások, pl. fMRI, EEG), vagy az agy felépítéséről, struktúráinak elrendeződéséről, méretbeli különbségeiről szeretnének információkat nyerni és azokból következtetéseket levonni.

Tartalomjegyzék

Kérdések, feladatokSzerkesztés

A strukturális MRI vizsgálat során a kutatók és az orvosok olyan kérdésekre keresik a választ, mint például:

  • Van-e eltérés egy adott betegcsoport szürkeállományának méretében a normál populációhoz képest?
  • Bizonyos tevékenységek hosszú éveken át történő űzése együtt jár-e strukturális elváltozásokkal?
  • Adott beteg agysérülésének pontos felmérése.
  • Strukturális elváltozások kapcsolata neurológiai, pszichiátriai tünetekkel.

Struktúrák felismeréseSzerkesztés

Az MRI működési elvéből adódóan, a műszer az adatokat a protonokból visszasugárzott energiamennyiségből nyeri, és ez a szövetek sűrűségével és kémiai környezetével áll összefüggésben, emellett képet kapunk a víztartalom eloszlásáról és számos egyéb anyagi jellegzetességről. Azonban az MRI felbontása sem elég jó ahhoz, hogy minden sejtről pontosan megállapítható legyen, hogy melyik szövethez tartozik. A voxel a képalkotásban a legkisebb vizsgálati egységet jelenti. Mivel ez jóval meghaladja a sejtek méretét (1–3 mm oldalhosszúságú), megeshet, hogy egy adott voxel például szürke és fehérállományhoz tartozó sejteket is tartalmaz. Ilyenkor statisztikai eljárásokkal és a beprogramozott elvek segítségével a szoftver végül döntést hoz az adott területtel kapcsolatban.

Felhasználási területekSzerkesztés

Bár a strukturális MRI vizsgálatokkal nyerhető adatok felhasználhatók megfelelő paradigma használatával tudományos kutatásokban is, legfőbb felhasználási köre az orvosi diagnózisban van. Segít a következő betegségek diagnosztizálásában:[1]

  • A csontok Paget-kórja
  • Agyalapi mirigy jóindulatú daganata
  • Akut limfoid leukémia (Fehérvérűség I.)
  • Akut mieloid leukémia (Fehérvérűség II.)
  • A Parkinson-kór differenciál diagnózisa
  • Emlőelváltozások
  • Exokrin pancreas elégtelenség
  • Függelékcsavarodás gyermekkorban
  • Hipofízis adenoma
  • Ideggyógyászati betegségek
  • Krónikus nyiroködéma
  • Metachromasiás leukodystrophia non-Hodkin limfóma diagnózisa
  • Okkluzív perifériás verőérbetegség
  • Sclerosis multiplex
  • Teratoma

Emellett a strukturális MRI és a kognitív neuropszichológiai tesztek együttes alkalmazása közelebb visz a funkció és szerkezet kapcsolatának alaposabb ismeretéhez.

ForrásokSzerkesztés

  • Samuel M. Wolpert, Patrick D. Barnes: MRI in pediatric neuroradiology. St.Louis : Mosby Company, 1992. 491 o. ISBN 0801653703
  • Harald Hötzinger: MRI in der Gynäkologie und Geburtshilfe. Berlin : Springer, 1994. XV, 235 o. ISBN 3540579184

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lásd MRI lap i.m.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés