Susan Hayward

Oscar-díjas amerikai színésznő (1917-1975)

Susan Hayward (eredeti nevén Edythe Marrener) (New York, 1917. június 30.Hollywood, Kalifornia, 1975. március 14.) Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő. Az ötvenes évek egyik kiemelkedő alakja.

Susan Hayward
Született Edythe Marrenner
1917. június 30.[1][2][3][4][5]
Brooklyn
Elhunyt 1975. március 14. (57 évesen)[6][1][3][4][5]
Hollywood
Állampolgársága amerikai
Házastársa Jess Barker (1944–1954)
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
Iskolái
  • Prospect Heights High School
  • Erasmus Hall High School
Kitüntetései
Halál okaagyrák
Színészi pályafutása
Aktív évek 1937-1972
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb női főszereplő
Élni akarok! (1959)
Golden Globe-díjak
Legjobb női főszereplő (filmdráma)
Élni akarok! (1959)
Legjobb női főszereplő (musical/vígjáték)
With a Song in My Heart (1953)

A Wikimédia Commons tartalmaz Susan Hayward témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

 
Hayward csillaga a Hírességek sétányán
 
A Yank Magazin címlapján
 
The Conqueror poszter
 
A bűn kertje poszter Susan Haywarddal
 
Katasztrófa: Egy asszony története: Susan Hayward (jobbra)
 
Hayward A Kilimandzsáró hava című filmben (1952)
 
The President's Lady (1953)
 
Élni akarok! szénrajz
 
Az Oscar-díjátadón 1959-ben

Kezdetek szerkesztés

New Yorkban született 1917-ben. Szegény családból, szegény környékről származott. Előfordult, hogy hetekig, hónapokig hordta ugyanazokat a ruhákat, gyakran csak száraz kenyér jutott az asztalukra. Édesapja, az ír Walter Marrener újságot árult. Édesanyja, Ellen Pearson, svéd származású asszony volt, gyorsíróként dolgozott. Egy bátyja és egy nővére volt, Walter és Florence.[8]
Hayward hétévesen súlyosan megsérült, amikor elütötte egy autó: hónapokig kellett gipszben feküdnie, és felépülése után bicegett.[9]

Tizenkét évesen megkapta a főszerepet az iskolai előadásra, Hayward pedig rájött, hogy az egyedüli kiút a szegénységből a filmipar. Palackokat, újságokat gyűjtött, hogy a beváltott pénzből mozijegyet vehessen. Nagy példaképe volt Barbara Stanwyck.[10] Tizenhét évesen levetkőzte gyerekkori traumáját, a bicegése is alig volt már észrevehető: modellkedni kezdett, hogy támogathassa családját. 1937-ben szerepelt a Saturday Evening Post egy cikkében, amely kedvező reklámnak bizonyult, és meghallgatásra hívták az Elfújta a szél Scarlett O’Harájának szerepére. Habár a szerepet nem kapta meg, mégis úgy döntött, hogy szerencsét próbál Hollywoodban, és szerződést kötött a Warner Bros.-szal. Ekkor változtatta a nevét Susan Haywardra.

Hollywoodban szerkesztés

A Warner Bros. azonban nem tudta híressé tenné. Kisebb, jelentéktelen szerepeket kapott, végül a szerződését sem hosszabbították meg. A színésznő nem bizonyult akkoriban elég tapasztaltnak, valamint erős brooklyni akcentusa volt, amin később sokat dolgozott, és átment a Paramount Pictures-höz.[9] Első jelentős szerepét a Kék csillag című filmben kapta meg, amiben egy fiatal, ártatlan lányt alakít, aki elveszti a vőlegényét. Igazán akkor kezdtek felfigyelni rá, mikor Ingrid Bergmannal együtt szerepelt az Adam Had Four Sons című filmben 1941-ben. Még ugyanebben az évben játszott az Among The Living-ben, azonban Hayward nem volt elégedett a szerepeivel.[8] 1942-ben John Wayne-nel és Paulette Goddarddal közösen játszott az Arat a vihar-ban, majd Veronica Lake-kel a Boszorkányt vettem feleségül című vígjátékban, végül 1944-ben vált közismertté a Fighting Seabees című második világháborús filmmel ismét John Wayne oldalán. 1944-ben férjhez ment Jess Barkerhez, akitől egy évvel később ikrei születtek: Timothy és Gregory.

Az Oscar-jelölések szerkesztés

1947-ben Hayward csatlakozott egy producerhez, név szerint Walter Wangerhez, akivel közösen leforgatták a Katasztrófa: Egy asszony története című filmet. Hayward egy már férjnél lévő énekesnőt formált meg, aki alkoholista lesz. Alakítását Oscar-díjra jelölték. Második jelölését 1949-ben kapta a My Foolish Heart című filmért, amelyben ugyancsak egy alkoholistát játszik. 1952-ben Hayward Jane Froman énekesnő életéről forgatott filmben szerepelt (With a Song in My Heart), amelyben az énekesnőt játszotta immár a 20th Century Foxnál – újabb Oscar-jelölést kapott. Ahogy 1955-ben is az I’ll Cry Tomorrow című film főszerepének eljátszásáért – amely úgyszintén egy alkoholista énekesnő volt. 1957-ben hozzáment Floyd Eaton Chalkley-hoz, akivel Georgiába költöztek. Chalkley egy partin ismerkedett meg a színésznővel egy Los Angelesi útja során.[11] Hayward 1958-ban újból megkereste a producert, Walter Wangert, és megkapta Barbara Graham szerepét az Élni akarok!-ban, akit ártatlanul halálra ítélnek. Hayward 1959-ben megkapta érte a legjobb női főszerepért járó Oscart.

Csillag leáldozóban szerkesztés

Susan Hayward hatvanas évekbeli filmjei már nem voltak olyan sikeresek. 1965-ben félbehagyta egy film forgatását (Honey Pot) Velencében, mikor hírét hallotta, hogy férje nagyon beteg.[8] Férje 1966-os halála után nem sokkal a színésznőnél agydaganatot diagnosztizáltak. Állítólag a nukleáris sugárzástól alakulhatott ki nála a rák, mikor Utahban forgatták a Conqueror filmet. Akkortájt nukleáris teszteket hajtottak végre ott a sivatagban.[8] 1972-ben bejelentette, hogy nyugdíjba vonul. 1975-ben halt meg.

„Amikor halott vagy, meghaltál. Senki nem fog rám emlékezni, mikor már halott vagyok. Talán egy-két jóbarát. Akárhogy is, nem az a fontos, hogy mások emlékezzenek rád. Hanem az, amit te életedben teszel.”
– Susan Hayward[12]

Filmográfia szerkesztés

Év Cím Szerep
1937 Hollywood Hotel színészjelölt
1938 Dr. Clitterhouse páciens (törölt jelenet)
Leányvágyak diszpécser
Girls on Probation Gloria Adams
Comet Over Broadway amatőr színész
Campus Cinderella Co-Ed
1939 Kék csillag Isobel Rivers
Our Leading Citizen Judith Schofield
$1,000 a Touchdown Betty McGlen
1941 Adam Had Four Sons Hester Stoddard
Sis Hopkins Carol Hopkins
Among the Living Millie Pickens
1942 Arat a vihar Drusilla Alston
The Forest Rangers Tana 'Butch' Mason
Boszorkányt vettem feleségül Estelle Masterson
Csillagok parádéja Önmaga
A Letter from Bataan Mrs. Mary Lewis
1943 Young and Willing Kate Benson
Hit Parade of 1943 Jill Wright
Jack London Charmian Kittredge
1944 The Fighting Seabees Constance Chesley
The Hairy Ape Mildred Douglas
And Now Tomorrow Janice Blair
Skirmish on the Home Front Molly Miller
1946 Deadline at Dawn June Goth
Canyon Passage Lucy Overmire
1947 Katasztrófa: Egy asszony története Angelica és Evans Conway
They Won't Believe Me Verna Carlson
The Lost Moment Tina Bordereau
1948 Tap Roots Morna Dabney
The Saxon Charm Janet Busch
1949 Tulsa Cherokee Lansing
House of Strangers Irene Bennett
My Foolish Heart Eloise Winters
1951 Screen Snapshots: Hopalong in Hoppy Land Önmaga
I'd Climb the Highest Mountain Mary Elizabeth Eden Thompson
Rawhide Vinnie Holt
I Can Get It for You Wholesale Harriet Boyd
David and Bathsheba Bathsheba
1952 With a Song in My Heart Jane Froman
A Kilimandzsáró hava Helen
The Lusty Men Louise Merritt
1953 The President's Lady Rachel Donelson
White Witch Doctor Ellen Burton
1954 Demetrius és a gladiátorok Messalina
A bűn kertje Leah Fuller
1955 Untamed Katie O'Neill
Soldier of Fortune Mrs. Jane Hoyt
I’ll Cry Tomorrow Lillian Roth
1956 The Conqueror Bortai
1957 Top Secret Affair Dorothy 'Dottie' Peale
1958 Élni akarok! Barbara Graham
1959 Thunder in the Sun Gabrielle Dauphin
Woman Obsessed Mary Sharron
1961 The Marriage-Go-Round Content Delville
Ada Ada Gillis
Back Street Rae Smith
1962 I Thank a Fool Christine Allison
1963 Lopott órák Laura Pember
1964 Where Love Has Gone Valerie Hayden Miller
1967 Rókamese Mrs. Lone Star Crockett Sheridan
Valley of the Dolls Helen Lawson
Think Twentieth Önmaga
1972 Megtorlók Elizabeth Reilly
Heat of Anger Jessie Fitzgerald
Mondj búcsút, Maggie! Dr. Maggie Cole

Díjak és jelölések szerkesztés

BAFTA-díj
Cannes-i fesztivál
David di Donatello-díj
Golden Globe-díj
  • 1953 díj: Henrietta-díj
  • 1953 díj: legjobb női főszereplő (vígjáték vagy musical) – With a Song in My Heart
  • 1959 díj: legjobb női főszereplő (filmdráma) – Élni akarok!
Hollywood Walk of Fame
  • 1960: csillag a Hírességek sétányán
Laurel Awards
  • 1958 jelölés: Golden Laurel – legjobb női filmcsillag
  • 1959 Golden Laurel (második hely) – legjobb női főszereplő (dráma) – Élni akarok!
  • 1959 Golden Laurel (harmadik hely) – legjobb női filmcsillag
  • 1960 jelölés: Golden Laurel – legjobb női filmcsillag
  • 1965 jelölés: Golden Laurel – legjobb női filmcsillag
Mar del Plata Filmfesztivál
New York Film Critics Circle Awards
Oscar-díj
Photoplay Awards
  • 1953 díj: legnépszerűbb filmcsillag – With a Song in My Heart
Picturegoer Awards
  • 1952 jelölés: legjobb színésznő – David and Bathsheba
Sant Jordi-díj

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. nm0001333
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Német Nemzeti Könyvtár: Susan Hayward (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  7. https://www.oscars.org/oscars/ceremonies/1959
  8. a b c d http://www.thefamouspeople.com/profiles/susan-hayward-7555.php
  9. a b Archivált másolat. [2018. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 6.)
  10. http://www.susanhayward.com/
  11. http://www.georgiaencyclopedia.org/articles/arts-culture/susan-hayward-1917-1975
  12. ="http://www.susanhayward.com/

Források szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Kim R. Holston – Susan Hayward: Her Films and Life, McFarland (2002)
  • Beverly Linet – Susan Hayward: Portrait of a Survivor, New York: Atheneum, (1980) ISBN 0689110790
  • Robert LaGuardia and Gene Arceri – Red: The Tempestuous Life of Susan Hayward, New York: Macmillan, (1985) ISBN 978-0025672307
  • E. Moreno – The Films of Susan Hayward (1979)
  • Gene Arceri – Brooklyn's Scarlett Susan Hayward: Fire in the Wind, Boalsburg, PA: Bear Manor Media, (2010)
  • Doug McClelland – Susan Hayward: The Divine Bitch (1973)
  • Doug McClelland – The Complete Life of Susan Hayward New York: Pinnacle, (1975) ISBN 052300706X
  • Christopher Andersen – A Star, Is a Star, Is a Star!: The Lives and Loves of Susan Hayward Garden City, NY: Doubleday, (1980) ISBN 0385155980

További információk szerkesztés