Főmenü megnyitása

Svéd Sándor (külföldön Alexander Svéd, Alexander De Svéd) (Budapest, 1906. május 28. – Budapest, 1979. június 9.) világhírű magyar operaénekes (bariton). Legemlékezetesebb alakításait olasz operákban nyújtotta.

Svéd Sándor
Svéd Sándor fortepan 147856.jpg
Született 1906. május 28.[1]
Budapest
Elhunyt 1979. június 9. (73 évesen)[1]
Bécs
Állampolgársága magyar
Házastársa Radó Magdolna
Lilly De Svéd
Foglalkozása
Kitüntetései Kossuth-díj (1952)
Sírhely Farkasréti temető[2]

A Wikimédia Commons tartalmaz Svéd Sándor témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Svéd Sándor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-58.

Svéd Sándor 1906. május 28-án született Budapesten. Tanulmányait Olaszországban végezte, Mario Sammarco és Riccardo Stracciari növendékeként. A budapesti Operaházban 1928-ban debütált Silvio szerepében Leoncavallo Bajazzók című operájában. 1928-1936 között az Operaház magánénekese volt, közben 1931-ben sikerrel vendégszerepelt Bécsben, ahol a Staatsoper állandó tagja lett 1936-tól. 1940-1950 között New Yorkban énekelt a Metropolitan operaházban, de több alkalommal fellépett a milánói Scalában is. 1950–57 között visszatért Budapestre. Korának egyik legjelentősebb baritonjaként tartják számon, elsősorban Verdi-operákban aratott kimagasló sikereket. 1979. június 9-én hunyt el. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

SzerepeiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

  • Halló, Budapest! (1935, magyar)
  • Mária nővér (1937, magyar)
    • ugyanez németül: Sein letztes Modell (1937, német–magyar)
  • Díszelőadás (1955, magyar)

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. 2019. szeptember 9.

ForrásokSzerkesztés