Főmenü megnyitása

Suomenlinna erődítménye

(Sveaborg szócikkből átirányítva)

Suomenlinna (svédül: „Sveaborg”, finnül jelentése: „finn vár”) nevével ellentétben nem egy vár, hanem katonai erődítmény. Helsinki egyik városrésze, amely közvetlenül a Helsinki előtti szigeteken található. Kulturális értéke történelmi emlékként és látnivalóként egyaránt kiemelkedő, Helsinki identitásához erősen hozzátartozik. Suomenlinnát 1918-ig csak a svéd név finnesített formájában, Sveaborg Viaporiként ismerték. Jelenleg falusias hangulatú városrész, kb. 850 lakossal.

Suomenlinna erődítménye
Világörökség
Suomenlinna látványa a tenger felől
Suomenlinna látványa a tenger felől
Adatok
OrszágFinnország
Világörökség-azonosító583
TípusKulturális helyszín
KritériumokIV
Felvétel éve1991
Elhelyezkedése
Suomenlinna erődítménye (Finnország)
Suomenlinna erődítménye
Suomenlinna erődítménye
Pozíció Finnország térképén
é. sz. 60° 08′ 30″, k. h. 24° 59′ 08″Koordináták: é. sz. 60° 08′ 30″, k. h. 24° 59′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Suomenlinna erődítménye témájú médiaállományokat.
Suomenlinna elhelyezkedése Helsinkiben

1991-ben Suomenlinnát felvették az UNESCO világörökség listájára. Jelentős hadiépítészeti örökség. A tengeri erődítmény építése a Helsinki előtt elhelyezkedő szigetekre az 1700-as évek közepén a svéd állam legnagyobb építési beruházása volt. Elkészültekor a hadikikötő dokkja a világ egyik legnagyobb szárazdokkja volt. A svéd uralom végén az erődítményt Gibraltár tengeri erődítményéhez hasonlították.

A katonai használatnak köszönhetően teljes épségben fennmaradt a 250 éves erődítmény.

Suomenlinnán a legismertebb Haditengerészeti iskolán kívül számos, a finn hadsereghez tartozó szolgálati lakás, állami tulajdonban lévő bérlakás és néhány magántulajdonú lakás található. Érdekesség, hogy míg élelmiszerbolt csak egy van, étterem és kávézó szinte minden utcasarkon található.

Földrajzi elhelyezkedésSzerkesztés

 
Susisaari sziget építészete

A városrész nyolc szigeten terül el. Ezek közül Kustaanmiekka, Pikku Mustasaari, Iso Mustasaari, Länsi-Mustasaari és Susisaari híddal vagy földnyúlvánnyal egymáshoz kapcsolódik. A fennmaradó három sziget: Särkkä, Lonna és Pormestarinluodot csak vízi úton közelíthető meg.

Utcaneveket nem használnak a szigeteken, a postai címzés a szigetjelölésből, házszámból és lépcsőházszámból áll: például C 83 a C szigeten, vagyis Iso-Mustasaarin a 83-as házat jelöli. (Térkép: [1])

Suomenlinna alapterülete 80 hektár föld és ugyanennyi vízfelület.

LátnivalókSzerkesztés

 
Suomenlinnai templom

Nyáridőben nagyon népszerű kirándulóhely mind a Helsinkibe látogató turisták, mind pedig Helsinki lakosai között. Számos fürdésre és úszásra alkalmas partszakasz, nagy napozásra alkalmas füves terület, valamint sok kultúrtörténeti érdekesség várja az idelátogatókat.

A Kuninkaanportti Királykapu Suomenlinna déli részén található. Kustaanmiekka előtt elhelyezkedő kapu az erődítmény főbejárata, egyben általánosan használt jelképe is Suomenlinnának.

Suomenlinna templom tornya egyben világítótorony. Négy rövid villanás a jelzése, mely a Morse-ábécé H betűjének felel meg, mint Helsinki.

A Vesikko (múzeumtengeralattjáró) Susisaari délkeleti csúcsánál található. Vesikko 1933-ban készült és a finn haditengerészetet szolgálta a Téli és a Folytatólagos háború idején.

Az alagutak, melyek leginkább Kustaanmiekka és Susisaari látogatóit érdeklik. Egy részük – mint például a Suomenlinna és Vallisaari közötti – omlásveszély miatt le van zárva, más részük jelenleg is járható.

KözlekedésSzerkesztés

 
A Suomenlinna II komp

Helsinki piacterétől a fővárosi közlekedési vállalat menetrendszerű járatai közlekednek, valamint nyáron magánhajók is szállítanak utasokat. A közlekedő hajók közül a legnevesebb az 1950-es években épített M/S Suomenlinna-Sveaborg.

Suomenlinnát a szárazfölddel egy keskeny szervizalagút is összeköti, amely a mentőjárműveknek van fenntartva, és csak vészhelyzet esetén vehető igénybe.

Történelmi múltSzerkesztés

 
Augustin Ehrensvärd Sveaborgot ábrázoló rajza
  • 1748: Viapori építési munkálatai elkezdődnek Augustin Ehrensvärd idejében.
  • 1808: Viapori szinte ellenállás nélkül megadja magát az orosz hadseregnek.
  • 1809: Finnország Oroszország része lesz a haminai béke szerint.
  • 1855: a Krími háború. Az angol és a francia flotta lövedékeivel nagy kárt okoz Viaporiban.
  • 1906: Viapori felkelés, ahol az orosz katonák egy része fellázad a tisztikar ellen.
  • 1917: Finnország önálló lett.
  • 1918: a Suomenlinna nevet használatba veszik. Ide kerül a vörösök hadifogolytábora a belharcokat követően.
  • 1973: polgári kormányzatot kap.
  • 1991: az UNESCO felveszi Suomenlinnát a világörökség listára.
  • 1998: Suomenlinna 250 éves.
  • 1999: megkapja az Europa Nostra-díjat a szakszerű és magas színvonalon kivitelezett restaurálási munkáért.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Suomenlinna témájú médiaállományokat.