Szárazanyag
A szárazanyag valamely anyagnak a nedvesség szabványos körülmények között történő eltávolítása után kapott része. Leggyakrabban növényi és állati eredetű anyagok, ételek szárazanyag-tartalmáról esik szó, ami főleg szénhidrátokból, zsírokból, fehérjékből, vitaminokból, ásványi anyagokból és antioxidánsokból áll. Az étrend kilokalóriában vagy kilojoule-ban mért energiatartalmát adó szénhidrátokból, zsírokból és fehérjékből jön össze az ételek szárazanyag-tartalmának mintegy 90 százaléka.[1] A szárazanyag-tartalom megadható tömegszázalék formájában vagy abszolút értékben, utóbbi esetben száraz tömegről beszélhetünk.
A szárítás történhet kis nedvességtartalmú minta esetén laboratóriumi exszikkátorban. Általában egy vékony réteget alakítanak ki, a fóliás módszer esetén a vizsgálandó mintát nyomás segítségével oszlatják el nagy felületű fóliák között.[2]
Az egyes élelmiszerek víztartalma nagyon különböző lehet. Az élelmiszerek egy részének több mint felét víz alkotja: ilyen például a megfőtt zabpehely (84,5%), a főtt makaróni (78,4%), a főtt tojás (73,2%), a főtt rizs (72,5%), a baromfihús (70,3%), a hátszín (61,9%).[3] A gyümölcsök és zöldségek víztartalma 70-95%, a legtöbb hús kb. 70%-ban vízből áll. A pékáruknak mintegy 36%-a víz.[4] Egyes ételek víztartalma 5% alatt van: ilyen a mogyoróvaj,[4] a különböző kekszek és a csokoládétorta.[5]
A tejtermékek víztartalma széles skálán mozog: a vajban 15% víz van, a tehéntej víztartalma 86-88% között mozog, a svájci sajtban pedig 37% víz található.[4] A tej és a tejtermékek szárazanyag-tartalmát leginkább a tejzsír mennyisége határozza meg, így a teljes tejben van a legtöbb szárazanyag és a sovány tejben a legkevesebb. A sajtban lévő szárazanyag fehérjéket, tejzsírt, laktózt (csak kis mennyiségben, a sajtkészítés során ez eltűnik) és ásványi anyagokat tartalmaz. A sajt zsírtartalmának megállapításához a „zsír a szárazanyag-tartalomban” (angolul fat in dry matter = fdm) mutatót szokták meghatározni, ezután veszik figyelembe a sajt víztartalmát.[6]
A cukoriparban a szárazanyag-tartalom a kristályosítási folyamat fontos paramétere, gyakran valós időben mérik mikrohullámú sűrűségmérők segítségével.[7]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "Carbohydrates, Proteins, and Fats." The Merck Manual.
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 22.)
- ↑ American Physiological Society. Physiological reviews, Volume 2. Harvard University, 123–124. o. (1922)
- ↑ a b c Brown, Amy Christine. Understanding Food: Principles and Preparation, 3rd, Cengage Learning, 25. o. (2007). ISBN 9780495107453
- ↑ Kava, Ruth. Water Log. Archiválva 2010. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben ACSH. April 1, 2001.
- ↑ Milk and dairy product technology. CRC Press, 246. o. (1998). ISBN 9780824700942
- ↑ Bento, Luis. Microwave Sensors. Sucropedia.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Dry matter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
- teljesen feloldott szárazanyag (TDS, Total suspended solids)