Székely-motorvonat

dízelmechanikus motorkocsi-sorozat

A Székely-motorvonat dízelmechanikus motorkocsi-sorozat volt a Magyar Államvasutaknál (MÁV) a gyorsvonati szolgálatra a nem villamosított fő-és mellékvonalakon. A motorkocsi a MÁV 251.0 (ČSD M 251.0) sorozat átépítésével jött létre.

Szekely-Motorvonat
MÁV Szekely-Motorvonat
Általános adatok
Gyártó Ganz, Budapest
Gyártásban 1941 (átépítés)
Selejtezés ismeretlen
Darabszám2 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés (1B) 2'
Nyomtávolság 1435 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség120 km/h
Ütközők közötti hossz21 000 mm
Forgócsaptávolság 13 760 mm
Teljes tengelytávolság 17 280 mm
Szolgálati tömeg59 t
Tapadási tömeg26 t
Legnagyobb tengelyterhelés 13 t
Hajtás dízelmechanikus
Kapcsolókészülék típusa csavaros kapcsoló
Gőzvontatás
Teljesítmény 450 LE
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa Ganz Jv XII. 170/240
Szerkezete 12-henger-V-motor
Névleges fordulatszám 1150/min
Kocsi / Motorkocsi
Kerékátmérő 920 mm
Ülőhelyek száma68 db

TörténeteSzerkesztés

A motorkocsit 1941-ben a Ganz készítette a MÁV M 251,0 (CSD 250) sorozat átépítésével. Az eredeti járműből csak a kocsiszekrény a kerettel került felhasználásra. Teljesen megújították azonban a meghajtási rendszert és a futóművet.

Az átépítéssel jelentősen megnőtt a jármű teljesítménye. Ezután az engedélyezett sebessége 120 km/h lett és 1941-től gyorsvonatként közlekedett Budapest és Sepsiszentgyörgy között. Ennek a 740 km hosszú útvonalnak a megtételéhez a motorvonatnak (egy motorkocsi két mellékkocsival) - több közbenső megállóval - 11 óra kellett.

A II. világháborút követő időktől a motorkocsi további sorsáról nem található információ. A motorvonat a II. világháború után Hargita néven ismertté vált MÁV Cbmot elődjének tekinthető.

Műszaki leírásSzerkesztés

Kocsiszekrény, futóműSzerkesztés

A motorkocsi mindkét végén vezérállást alakítottak ki, azon a végén, ahol a hajtás helyezkedett el, motorteret, mely egyben poggyásztérként is szolgált. A felszálló előtérből nyílt az utastér 46 III. osztályú ülőhellyel és a WC. A fülke futótengely felőli oldalán volt a fűtőkazán. A futómű és a forgóváz felépítése általában megfelelt a négytengelyes Camot 315 motorkocsiénak.

MotorSzerkesztés

A motorkocsi erőforrását egy Ganz-Jendrassik Jv XII 170/240 12 hengeres V elrendezésű előkamrás, két vezérműtengelyes, alul vezérelt, himbás szelepműködtetésű felülszelepelt dízelmotor képezte. A motor hengerei és leszerelhető hengerfejei ikerblokkba voltak öntve, az egy blokkba öntött könnyűfém hajtóműházra volt szerelve. A dugattyúk is könnyűfémből készültek. A főtengely és a vezérműtengely fő és mellékcsapágyai valamit a hajtókarcsapágyak siklócsapágyak voltak. Az üzemanyagot Ganz-Jendrassik-féle adagolószivattyú szolgáltatta, mely hengersoronként, és amely egybe volt öntve a hozzá tartozó hengerekkel. A hengerfejbe szerelt porlasztók juttatták be az üzemanyagot a hengerekbe. A motor rendelkezett hidegindítóval.A motor kenése fogaskerék szivattyús egykörös kenés volt előkenéssel. A motor két darab Ganz rendszerű elektromos indítóberendezéssel rendelkezett. A mechanikus erőátvitel elektropneumatikus vezérlésű automata működésű volt, elsőként a MÁV által építtetett motorkocsik között.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Szekely-Triebwagenzug című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés