Főmenü megnyitása
Szívizom- és koszorúér-ábra
Szívizom

A szívizom a szív összehúzódásait segítő izom. A szívizomszövetet harántcsíkolt izomrostok alkotják, melyek gyors összehúzódásra képesek és nem fáradékonyak. A myocardiumban található. A harántcsíkolt- és a simaizom mellett a három fő izomtípus egyike. A szívizmot alkotó sejteket, a cardiomyocitákat (szívizomsejtek) néhányan más izomtípusok közötti átmenetnek tekintik külsejükre, struktúrájukra, anyagcseréjükre, az ingerlés-összehúzódás kapcsolatára és összehúzódásuk mechanizmusára nézve. A szívizom a harántcsíkolt izomhoz hasonlóan csíkos, ebben mindkettő komoly mértékben különbözik a simaizom sejtjeitől, azonban a szívizomsejtek - általában egyetlen - magja központi helyeződésű, mely tekintetében a simaizomsejtek vonásait mutatja.[1]

Tartalomjegyzék

AnyagcsereSzerkesztés

A szívizom kiemelkedő állóképességgel rendelkezik több tényezőnek köszönhetően: mitokondriumai folyamatos aerob légzést tesznek lehetővé az oxidatív foszforiláció révén, sok myoglobinja van (oxigéntároló színezőanyag), továbbá kitűnő a vérellátása, mely tápanyagokat és oxigént biztosít az agy számára. A szív úgy az aerob anyagcserére van hangolva, hogy iszkémiás (csökkent vérellátású) állapot esetén nem tud elég vért pumpálni. Alapanyagcsere-értéken az energia kb. 1%-a anaerob anyagcseréből származik. Ez 10%-ra nőhet mérsékelten oxigénhiányos állapotban, de ha a hypoxia komolyabb, akkor a laktát előállítás útján nem szabadítható fel elegendő energia a kamrák összehúzódásainak fenntartásához.[2]

Alapvető aerob feltételek mellett az energia 60%-a zsírból (szabad zsírsavakból és trigiceridekből), 35%-a szénhidrátokból és 5%-a aminosavakból és ketontestekből származik. Bár ezek a részarányok változhatnak a tápláltsági állapot függvényében. Pl. éhezés során a laktátot a szív reciklálhatja.

A kalcium szerepe az összehúzódásbanSzerkesztés

A vázizomzattal ellentétben a szívizom összehúzódásához sejtenkívüli kalciumionokra is szükség van. A vázizomzathoz hasonlóan a kamrai izomsejtek akciós potenciáljának kezdete és vége a sejtmembránba belépő nátriumionok ismétlődő folyamatától függ. A sejtenkívüli kalciumionok L típusú kalciumcsatornán történő beáramlása hosszabb távon is fenntartja a szívizomsejtek depolarizációját. A kalciumfüggőség oka az endoplazmatikus retikulumból történő kalcium indukálta kalciumkibocsátás, mely normál elektro-kontrakciós kapcsolás mellett vezet összehúzódáshoz.

InfarktusSzerkesztés

Infarktus során az elhalt szívizomsejtekből számos olyan enzim és egyéb mediátor jut a véráramba, ami normális körülmények között nem található a vérben. Ezek szintjéből következtetni lehet az infarktus súlyosságára.

ForrásokSzerkesztés

  1. University of Guelph Developmental Biology ONLINE!
  2. Ganong, Review of Medical Physiology, 22. kiadás Specialized form of muscle that is peculiar to the vertebrate heart. 81. oldal

Külső hivatkozásokSzerkesztés