Szabó Dávid (orvos)

Szabó Dávid (Mád (Zemplén megye), 1808. augusztus 24. – Nyíregyháza, 1886. július 3.) orvosdoktor, megyei kórházi főorvos.

Szabó Dávid
Született	1808. augusztus 24. Mád
Elhunyt	1886. július 3. (77 évesen) Nyíregyháza
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1838, orvostudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1821-től 1823-ig a sárospataki református főiskolában tanult; a pesti egyetemen végezte orvostanulmányait és 1838-ban ott avatták orvosdoktorrá; mint gyakorlóorvos szülővárosában telepedett le; majd Szabolcs megye főorvosává választották és Nagykállóba, később Nyíregyházára tette át lakását. 1873-ban a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki.

Írásai

Költeményei a Koszorúban (1831-32, 1834), a Rajzolatokban (1832-38), a Reményben (1851), a Vasárnapi Ujságban (1857); cikkei a Tudományos Gyűjteményben (1836), Atheneumban (1836-40), Tudománytárban (IX. 1835. Egyházi szónoklat, Uj. F. X. Vázlatok az olasz szinköltészet történetéből), a Rajzolatokban (1837. Divatregények, 1838. Utazási levelek, Sírbeszéd Parázsóné asszony hamvai felett febr. 26. 1838., beszély és A bor életrendi éldelete), a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (VII. 1847. Szőlőirati szózat, Izgatás a hegyaljai bornemesítés és kereskedés ügyében, XIV. 1870. Felszólamlás orvosi rendünk és állásunk bajai ügyében); a Magyar Gazdában 1846., Gazdasági Lapokban 1854-56., 1860., Magyar Nép Könyvében 1855., Magyar Évlapokban 1857., Falusi Gazdában 1857. szőlőszeti és mezei gazdasági cikkek; a Magyar Hirlapban (1850. 168. sz. Miért aljasodik a Hegyalja? Bizodalmas szózat a lelkiatyákhoz és tanítókhoz egy balítélet ügyében, 1858. Az orvos és a publikum); a Gyógyászatban (1868. Levél a szerkesztőhöz); az Államorvosban (1870. Felszólamlás orvosi rendünk és állásunk bajai ügyében.)

Munkái

• Elbeszélések. Houwald Erneszt után ford. Pest, 1834. Három füzet.
• A mádi bor természet- és orvostudományi tekintetben. Pest, 1838. (Orvosdoktori értekezés.)
• Okszerű bortermelés hegyaljai kézikönyve. Uo. 1855.
• Kisgyermekes anyák könyve. A szabolcsmegyei s hajdukerületi orvos-gyógyszerész-egylet pályázati eszközléséből, legközelebb a szabolcsmegyebeli családanyák számára. Nyiregyháza, 1872.
• Béla futása. Hősköltemény XV énekben. Bpest, 1879. (Ism. Koszorú.) Kéziratban: Átöltözködések, vígj. 3 felv. Immermann után ford.; Szerelemféltő, szomj. 3 felv. (mutatvány a Rajzolatokban 1837.); A szegedi békekötés, tört. dr. 1. felv.

Álnevei és jegyei

Borkúti, Mádi, Sz. D., Sz-d.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  

További információk

• Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002.
• Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.