Szabó Vendel

Szabó Vendel (Iharosberény, 1882. május 12. – Budapest, 1941. november 6.) római katolikus pap, teológus és filozófus, a Budapesti Egyetem Hittudományi Karának tanára.

Szabó Vendel
Élete
Született	1882. május 11. Iharosberény
Elhunyt	1941. november 6. (59 évesen) Budapest
Pályafutása
Fontosabb művei	A Szentháromság

Élete

Budapesten, Nagykanizsán, Győrött és Bécsben tanult. 1909-ben szentelték pappá. 1911-től filozófiát és dogmatikát, majd 1917-től teológiát tanít Győrött. 1920-tól Esztergomban erkölcsteológiát tanít. 1926-tól a Budapesti Egyetemen az alapvető hittan tanára. 1936/1937-ben a hittudományi kar dékánja. 1941-ben hunyt el 59 éves korában.

Művei

• Az egyház tévedhetetlenségének tárgyköre. Győr, 1913
• A Szentháromság. Győr, 1917
• Ünnepi beszéd Szent István napján. Budapest, 1928
• Katholicizmus. Budapest, 1929 (A Magyar Szemle Kincsestára 71.)
• A pápaság. Budapest, 1931 (A Magyar Szemle Kincsestára 75.)

Források

• (szerk.) Bangha Béla: Katolikus lexikon I–IV., Budapest, A Magyar Kultúra Kiadása, 1931–1933, IV. kötet, 203. o. [1]
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.  [2]