Szegedi Vármúzeum – Kőtár
A Szegedi Vármúzeum – Kőtár Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi Híd találkozásánál fekszik. Az intézmény a Móra Ferenc Múzeum egyik kiállítóhelye. A múzeum épületét a szegedi vár egykori utolsó maradványa, az 1762 és 1764 között barokk stílusban épület Mária Terézia kapu alkotja. Erre a részre 1999-ben egy tetőszerkezetet építettek és azóta funkcionál kiállítóhelyként. 2019-2020 során egy felújítás zajlott le, amely következtében állandó kiállítás létesült, Utazz a múltba! Szeged történeti állandó kiállítás címmel.
| Szegedi Vármúzeum és Kőtár | |
 | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Szeged, Csongrád-Csanád vármegye Magyarország |
| Cím | 6720, Szeged, Stefánia 15. |
| Alapítva | 1999 |
| Megnyílt | 2020 |
| Tulajdonos | Móra Ferenc Múzeum |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1762- 1764 |
| Építési stílus | barokk |
| Védettség | műemlék |
| Elhelyezkedése | |
 Szegedi Vármúzeum és Kőtár
Pozíció Szeged térképén
| |
 é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 09′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 09′ | |
 | |
| A Szegedi Vármúzeum és Kőtár weboldala | |
Elhelyezkedése szerkesztés
A múzeum az egykori vár helyén, a Palánk városrészben helyezkedik el. 100 méterre található a Móra Ferenc Múzeum épülete, 300 méterre a Roosevelt tér. A Belvárosi hídtól 200 méterre közelíthető meg gyalog. A közvetlen környezetében helyezkedik el a Felső-Tisza part és a Huszár Mátyás rakpart.
A vár közvetlen közelében található a Múzeum megállóhely, ahol a 9-es és 19-es trolibuszok közlekednek.
Története szerkesztés
A török rabság alól a szegedi vár 1688-ban szabadult fel. A középkori építtetésű vár állapota nagyon rossz volt, így ennek következtében a keleti fala 1692-be a Tiszába omlott. Ezt követően 1762 és 1764 között újjá épült ez a rész.[1] A vár 1881-1883-as lebontását követően az egykori kaput és az 1751-ben épült ágyúraktárat[2] restaurálták. 1999-ben egy felújítás keretén belül tetőszerkezetet építettek fölé, a város felől néző részén egy tömböt építettek fel[3], amelyben egy múzeumi raktár- és kiállítóhelyet, tanácstermet és fogadó-, kiszolgáló egységet foglalt magában.
Ezzel párhuzamosan elkezdődött az egykori vár középkori maradványainak régészeti ásatása. A kiállítóhely bejáratánál tártak fel a középkori falakat, majd az egykori vár templomát. 2007-ben a vár északi sarokfalát, 2010-ben a déli falát tárták fel a régészek.[4] 2016-ban a a várrom kertjében rendezték be a Várkert Sörözőt.[5]
2019-20-ban az épületet felújították. Új bejáratot kapott, illetve megújult a kiállítóhely előtti tér és a kőtár is. A belsejében pedig egy a szegedi vár és a város történetét bemutató interaktív tárlat jött létre.[6]
Kiállításai szerkesztés
Állandó kiállítás szerkesztés
A tárlat állandó kiállítása négy fontosabb Szegedhez kapcsolódó esemény köré épül: a szegedi vár története, a szegedi boszorkányper, a betyárok világa és az 1879-es szegedi árvíz köré. Illetve az udvaron megtekinthető a kőtár.[7]
A régi Szeged és elfeledett vára szerkesztés
A látogató Szeged, illetve várának történetével ismerkedhet meg. A rövid film megtekintése után egy idővonal-asztalon tekinthetik át a fontosabb eseményeket. A falakon tablók adnak további információt. A hajó végén egy réteges elrendezés mutatja be a történelmi korszakhoz kapcsolódó tárgyakat.
Mérlegen a boszorkányok szerkesztés
A látogató megismerheti a szegedi boszorkányperek történetét, a népnyelvi kifejezésekről és a boszorkányság, illetve a néprajz kapcsolatáról. A látogató egy installáció segítségével kiállhatja a boszorkánypróbát is.
"Ezer betyár a pajtásom..." szerkesztés
A látogató megismerheti Rózsa Sándor életét, tettét és legendáját.
Ráday fenyítőháza szerkesztés
A látogató megismerheti a szegedi várbörtön időszakát, kis szerkényeken keresztül ismerhetjük meg a híres rabokat és mindennapi tárgyakat.
"Zúgva, bőgve törte át a gátot" szerkesztés
Ez az egység az 1879-es szegedi árvíz történéseit és következményeit mutatja be. Egy különleges térképen lehet látni az árvíz előtti és utáni városképet.
Kőtár szerkesztés
A vár udvarán, a Tisza felé tekinthető meg az új kőtár. Itt a látogató újabb régészeti tárgyakat tekinthet meg (mint a lerombolt Szent Demeter templom 18. századi Szent Demeter szobrát).
Külső hivatkozás szerkesztés
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ Szegedi Vármúzeum és Kőtár (magyar nyelven). CsodalatosMagyarorszag.hu, 2022. szeptember 29. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
- ↑ A vár ágyúházának maradványa, Szeged (magyar nyelven). www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
- ↑ Vár és Kőtár. moramuzeum.hu. [2023. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
- ↑ Folytatják a szegedi Vár és Kőtár felújítását (magyar nyelven). Szegedi hírek | Szeged365. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
- ↑ József, Tégely: Nincs idén Várkert és jövőre sem lesz (magyar nyelven). Szeged Ma, 2018. május 17. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
- ↑ Hamarosan nyit a Szegedi Vármúzeum (magyar nyelven). Szegedi hírek | Szeged365. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
- ↑ Utazz a múltba! Szeged történeti állandó kiállítás (Vármúzeum). moramuzeum.hu. (Hozzáférés: 2023. február 21.)