Szekula Jenő
(1880–1970) író
Szekula Jenő (Kúla, 1880. december 29. – Budapest, 1970. január 19.) író.
| Szekula Jenő | |
 | |
| Született | 1880. december 29.[1] Bácskula |
| Elhunyt | 1970. január 19. (89 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
A budapesti tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Dolgozott a Budapesti Hírlapnál, ahol tárcái és novellái jelentek meg. 1914-ben bevonult katonának, 1916-ban súlyosan megsebesült. Szerkesztője volt a Belgrádi Hírek című katonai lapnak. A Tanácsköztársaság idején sajtóelőadó volt a forradalmi kormányzótanács elnöki osztályán. Szórakoztató regényei igen népszerűek voltak, műveiben megjelentek szülőföldi és háborús élményei is. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[3]
Művei szerkesztés
- Novemberi éjszakák. Budapest, 1901. (Költemények. Ism. Vasárnapi Ujság 13. sz.)
- A fekete báró (regény, Budapest, Athenaeum, [1918])
- Dr. Pokol (Budapest, Athenaeum, 1919)
- A vörös Ezékiel (regény, Budapest, Érdekes Újság, [1920])
- Ezüst álarc (Budapest, Érdekes Újság, [1920])
- A zombori százszorszép kisassszony (Budapest, Magyarság, 1922)
- Akvinkum (regény, Debrecen, Hegedűs - Sándor Ny., 1922)
- A szerelem égő palástja (regény, Budapest, Tolnai, [1924])
- Rudolf királyfi szerelme és halála (történelmi regény, Budapest, Hazai Hírlapkiadó, [1925])
- A négykezűek (regény, Budapest, Légrády, [1926])
- A faltörő kos (regény, Budapest, Légrády, 1926)
- A római nő és a rabszolga (regény, Budapest, Tolnai, 1927)
- A szamárfej (regény, Tolnai, Budapest, [1927])
- Kóbor rémek (regény, Budapest, Tolnai, [1927])
- A szerencsecsillag (regény, Budapest, Magyarság, 1928)
- Éden a pokol fölött (regény, Budapest, Légrády, [1928])
- Róma szörnyetege: Néró császár regénye (Tolnai, Budapest, [1929])
- Királyné a vérpadon: Mária Antoinette tragikus élete: regényes életrajz (Tolnai, Budapest, [1929])
- Négy asszony bolondja (regény, Budapest, Légrády, [1929])
- A hét kun (regény, Budapest, [Légrády], [1930])
- Ősemberek (regény, Tolnai, Budapest, [1930])
- Bolondvár (regény, Tolnai, Budapest, [1930])
- Tigrisfülek (regény, Budapest, [Légrády], [1931])
- A tűzhenger (regény, Budapest, [Légrády], [1931])
- Az elszabadult lélek (regény, Székesfehérvár, Pannonia, [1933])
- Féltékenység (regény, Budapest, Centrum, 1938)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Népszabadság, 1970. február 1. / 27. szám, 8. old.
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.
- OSZK OPAC