Wikipédia

Személyi jövedelemadó Magyarországon

A személyi jövedelemadó a magánszemélyek jövedelmére kivetett adó. Bevallása évente esedékes, az év közben a munkáltató által levont adóelőleg beszámításával. Az adó alapja a magánszemély összes jövedelme, többek között a munkáltatótól kapott fizetés, kamat, osztalék, ingó- és ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel ill. egyéb önálló jövedelem (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, ingatlan bérbeadó esetében). Az adó mértéke a legtöbb országban progresszívan emelkedik, vagyis a magasabb jövedelemhez magasabb adókulcs tartozik.

Magyarországon azonban egykulcsos, 15%-os jövedelemadó van érvényben, amely a szociális hozzájárulási adóval megemelt teljes bérköltségnek (azaz a bruttó bér 113%-ának) a 13,27%-át teszi ki. Ennek oka, hogy Magyarországon a társadalombiztosítási járulék gyakorlatilag ketté van választva: a munkavállaló bruttó béréből 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot vonnak le, míg a munkaadó a bruttó béren felül 13%-os szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A két teher mértéke együttesen a bérköltségnek (azaz a bruttó bér 113%-ának) a 27,88%-át teszi ki. Időről időre felmerülnek olyan kezdeményezések, hogy a teljes járulékköltséget a bruttó bérből vonják le, az új egységes tb-járulék mértéke pedig 27% lehetne. Mivel a 15%-os személyi jövedelemadó (szja) mértéke a teljes bérköltség arányában 13,27%, ezért az szja mértéke a járulékok egységesítése esetén 13% lehetne. Ez nem csak egyszerűsítené az adózást, hanem javítaná a családi adókedvezmény igénybevehetőségét a három- vagy többgyermekes családok esetében. A járulékok egységesítése esetén természetesen a bruttó bért automatikusan meg kellene emelni 13%-kal, a mai teljes bérköltség szintjére.[1]

A legfontosabb szja-kedvezmény a családi adókedvezmény, melynek összege a gyermekek számától függ; ráadásul progresszíven emelkedik, azaz több gyermek esetén a gyermekenkénti adókedvezmény összege is magasabb. A családi adókedvezmény progresszivitását azért érik kritikák, mert Magyarországon az alacsony átlagos gyermekszámnak az oka elsősorban nem az, hogy a családokban a harmadik gyermekek nem születnek meg, hanem hogy az egy- és kétgyermekes nők aránya az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, míg a gyermekteleneké jelentősen nőtt.[2] Vagyis ha az a kormányzati cél, hogy növekedjen a gyerekszám, akkor elsősorban nem a két- vagy többgyermekeseket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak még egy gyermeket, hanem leginkább a gyermekteleneket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak egy, majd esetleg még egy második gyermeket is. Ezért az lenne célravezető, ha minden családban azonos lenne a gyermekenkénti családi adókedvezmény összege, melyet pl. a 3 vagy több gyermekes családoknál alkalmazott gyermekenkénti 33 000 forinton lehetne egységesíteni.[3][4]

Családi adókedvezmény azon gyermekek után jár, akik családi pótlékra is jogosultak. Azonban míg a legtöbb európai országban 24-25 éves korig jár a családi pótlék, addig Magyarországon mindössze 20 éves korig folyósítják a családi pótlékot, emellett a legtöbb európai országgal ellentétben az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak az ellátásra,[5][6] ezért a 20. életévüket betöltöttek, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak a családi adókedvezményre sem.[7]

Magyarországon szerkesztés

Adóalap szerkesztés

Az adóalapot képezik a magánszemélyek által szerzett éves összes jövedelem, így többek között a munkáltatótól kapott fizetés, kamat, osztalék, ingó- és ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel ill. egyéb önálló jövedelem (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, ingatlan bérbeadó esetében).

Adómérték szerkesztés

Magyarországon a személyi jövedelemadó 1996 és 2010 között több más országhoz hasonlóan többkulcsos volt, így minél magasabb volt valakinek a jövedelme, a bevétel annál nagyobb százalékát kellett adóként befizetni. 2011. január 1-je óta egykulcsos szja-rendszer van érvényben, amit előbb 16, majd 2016-tól 15 százalékban határoztak meg.

A személyi jövedelemadó mértéke
Időszak Az adóalaphoz viszonyítva
1996. január 1-jétől felső kulcs: 48% (900 000 Ft felett)
5. kulcs: 44% (550 001 és 900 000 Ft között)
4. kulcs: 40% (380 001 és 550 000 Ft között)
3. kulcs: 35% (220 001 és 380 000 Ft között)
2. kulcs: 25% (150 001 és 220 000 Ft között)
alsó kulcs: 20% (150 000 Ft-ig)[8]
2001. január 1. – 2001. december 31. felső kulcs: 40% (1 050 000 Ft felett)
középső kulcs: 30% (480 001 és 1 200 000 Ft között)
alsó kulcs: 20% (480 000 Ft-ig)[9]
2002. január 1. – 2002. december 31. felső kulcs: 40% (1 200 000 Ft felett)
középső kulcs: 30% (600 001 és 1 200 000 Ft között)
alsó kulcs: 20% (600 000 Ft-ig)[9][10]
2003. január 1. – 2003. december 31. felső kulcs: 40% (1 350 000 Ft felett)
középső kulcs: 30% (650 001 és 1 350 000 Ft között)
alsó kulcs: 20% (650 000 Ft-ig)[10]
2004. január 1. – 2004. december 31. felső kulcs: 38% (1 500 000 Ft felett)
középső kulcs: 26% (800 001 és 1 500 000 Ft között)[11]
alsó kulcs: 18% (800 000 Ft-ig)[12]
2005. január 1. – 2005. december 31. felső kulcs: 38% (1 500 000 Ft felett)
alsó kulcs: 18% (1 500 000 Ft-ig)[11]
2006. január 1. – 2006. december 31. felső kulcs: 36% (1 550 000 Ft felett)
alsó kulcs: 18% (1 550 000 Ft-ig)[13]
2007. január 1. – 2009. június 30. felső kulcs: 36% (1 700 000 Ft felett
alsó kulcs: 18% (1 700 000 Ft-ig)[14]
2009. július 1. (visszamenőleges hatállyal 2009. január 1-jétől) – 2009. december 31. felső kulcs: 36% (1 900 001 Ft és 7 500 000 Ft között)
alsó kulcs: 18% (1 900 000 Ft-ig)[15][16]
2010. január 1. – 2010. december 31. felső kulcs: 32% (5 000 000 Ft felett)
alsó kulcs: 17% (5 000 000 Ft-ig)[17]
2011. január 1. – 2015. december 31. 16%[18]
2016. január 1-jétől 15%[19]

Adókedvezmények és -mentességek szerkesztés

A személyi jövedelemadóból igénybe vehető kedvezmények többek között:

  • négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)
  • első házasok kedvezménye (EHK)
  • családi kedvezmény (CSK) és családi járulékkedvezmény (CSJK)
  • személyi kedvezmény (SZK)
  • 25 éven aluli fiatalok szja-mentessége
  • 30 év alatti anyák kedvezménye

A családi adókedvezmény szerkesztés

A személyi jövedelemadó-rendszer legfontosabb adókedvezménye a családi adókedvezmény, melyet 2014 óta a járulékokból is érvényesíteni lehet. A családi adókedvezmény összege a gyermekek számától függ; ráadásul progresszíven emelkedik, azaz több gyermek esetén a gyermekenkénti adókedvezmény összege is magasabb. A családi adókedvezmény progresszivitását azért érik kritikák, mert Magyarországon az alacsony gyermekszámnak az oka elsősorban nem az, hogy a családokban a harmadik gyermekek nem születnek meg, hanem hogy az egy- és kétgyermekes nők aránya az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, míg a gyermekteleneké jelentősen nőtt.[2] Vagyis ha az a kormányzati cél, hogy növekedjen a gyerekszám, akkor nem a két- vagy többgyermekeseket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak még egy gyermeket, hanem a gyermekteleneket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak egy, majd esetleg még egy második gyermeket is. Ezért az lenne célravezető, ha minden családban azonos lenne a gyermekenkénti családi adókedvezmény összege.[3][4]

Családi adókedvezmény azon gyermekek után jár, akik családi pótlékra is jogosultak. A családi pótlék magyarországi rendszerét komoly kritikák érik amiatt, hogy míg a legtöbb európai országban 24-25 éves korig jár a családi pótlék, addig Magyarországon mindössze 20 éves korig folyósítják a családi pótlékot, emellett a legtöbb európai országgal ellentétben az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak az ellátásra.[5][6] Emiatt a 20. életévüket betöltöttek, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak a családi adókedvezményre sem.[7]

A családi adókedvezmény mértéke
Gyermekek száma Az adókedvezmény mértéke havonta
1 gyermek gyermekenként 10 000 forint
2 gyermek gyermekenként 20 000 forint
3 vagy több gyermek gyermekenként 33 000 forint

Hatályos jogszabály szerkesztés

1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ A románok meglépték: minden járulékot a munkavállaló fizet (2.) – portfolio.hu, 2017. november 8.
  2. ↑ a b A születések és a termékenység irányzatai és demográfiai jellemzői – ksh.hu
  3. ↑ a b „Több mint bűn!” – nem fogja növelni a születésszámot a háromgyerekes nők adómentességének Orbán-féle terve – valaszonline.hu, 2020. január 23.
  4. ↑ a b A gyermekvállalást nem ösztönzi, de a jól szituált nagycsaládoknál egy csomó pénzt hagy a családi adókedvezmény – 2017. november 10.
  5. ↑ a b Családi támogatások az Európai Unióban – noefon.hu
  6. ↑ a b Jár-e családi pótlék az egyetemisták és főiskolások után? Itt a válasz – eduline.hu, 2017. szeptember 23.
  7. ↑ a b NAV családi adókedvezmény 2022: mennyi a családi adókedvezmény, ki igényelheti? – penzcentrum.hu, 2022. június 4.
  8. ↑ 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 30. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
  9. ↑ a b Adóváltozások jövőre. Origo.hu, 2001. december 31. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
  10. ↑ a b Átlagosan 2500 forinttal csökken az szja. Origo.hu, 2002. november 14. [2022. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
  11. ↑ a b Kétkulcsos szja-tábla, vitatott árfolyamnyereség-adó. Index.hu, 2004. szeptember 10. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
  12. ↑ Adókalkulátor a Pénzügyminisztérium honlapján. Index.hu, 2004. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
  13. ↑ 36%-os lesz az SZJA felső kulcsa. Privátbankár.hu, 2005. június 27. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
  14. ↑ Hogyan adózunk januártól?. Index.hu, 2006. november 20. (Hozzáférés: 2022. július 31.)
  15. ↑ 2009. évi XXXV. törvény 15. §.
  16. ↑ Így változik az élet júliustól. Index.hu, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2022. július 31.)
  17. ↑ Miért fizetünk többet januártól?. Origo.hu, 2009. december 14. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
  18. ↑ 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról. Jogtár.hu. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
  19. ↑ 2015. évi LXXXI. törvény az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról 2. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Személyi_jövedelemadó_Magyarországon&oldid=26878915”