Főmenü megnyitása

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem

megszűnt szegedi orvosegyetem

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (korábbi nevén 1987 előtt: Szegedi Orvostudományi Egyetem, rövidítve: SZOTE) 1951 és 1999 utolsó napja között önálló felsőoktatási intézményként működő orvosegyetem volt Szegeden. Az egyetem 2000. január 1-től a Szegedi Tudományegyetembe integrálódott annak gyógyszertudományi és orvosi karaként.

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (
  • Sze­gedi Orvostudományi Egyetem
  • Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem
)
Alapítva 1951. február 1.
Bezárva 1999. december 31.
Hely Magyarország, Szeged
Típus
Rektor Dobozy Attila (1997. szeptember 1. – 1999. december 31.)

TörténeteSzerkesztés

 
A szegedi Márer-ház, az orvosi kar könyvárával

A szegedi orvosképzés 1921-ben indult, amikor a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1921-ben, a trianoni békeszerződés megkötését követően a városba költözött. Önálló orvosegyetem azonban csak 1951. február 1-től működik, amikor az akkor már Szegedi Tudományegyetemként működő intézményből egy minisztertanácsi rendelettel különálló szervezeti egységet hoztak létre: a Szegedi Orvostudományi Egyetemet.[1] Ugyanabban az évben augusztus 15-én a gyógyszerészképzés is a SZOTE égisze alá került.[2] 1952-ben már 700-an tanultak az intézményben[3] Az egyetemnek már ekkor kiterjedt intézményi struktúrája volt a városban: több klinikán és intézetben folyt az oktató, gyógyító és kutatómunka.

1962-ben az Általános Orvostudományi Karon belül fogorvostudományi szak létrehozásával kezdetét vette a szegedi fogászképzés. 1985-től angol nyelvű orvosképzést indított az egyetem, két évvel később pedig angol-magyar orvosi szakfordító képzés indult.[4] 1987. szeptember 1-től az egyetem Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus nevét vette fel[5] A névváltoztatás alkalmából év végén alkalmi levelezőlapot jelentetett meg a Magyar Posta, melyet Zsitva Szabolcs készített.[6]

Nem sokkal megszűnése előtt, az egyetem a régió legnagyobb intézményének számított, évi 8 milliárd forintos költségvetéssel. Négy megye betegeit látta el, tudományos teljesítménye az országban a legmagasabbnak számított.[7] 2000. január 1-től valamennyi szegedi felsőoktatási intézmény összevonásával létrejött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), ami a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem önállóságának a végét jelentette. A korábbi orvosegyetemi képzés az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán és az SZTE Általános Orvostudományi Karán folytatódott.

Rektorok[8]Szerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 27/1951. (I. 28.) M. T. számú rendelete: Az orvostudományi egyetemek szervezetének és működésének átmeneti szabályozása tárgyában. Magyar Közlöny, 16. sz. (1951. jan. 28.) 53. o.
  2. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 150/1951. (VIII. 11.) M. T. számú rendelete: Az orvostudományi egyetemek szervezetének és működésének átmeneti szabályozásáról szóló 27/1951. (I. 28.) M. T. számú rendelet kiegészítése tárgyában. Magyar Közlöny, 117. sz. (1951. aug. 11.) 794. o.
  3. Új létesítményekkel bővítik a szegedi klinikákat. Népszava, LXXX. évf. 188. sz. (1952. aug. 12.) 4. o.
  4. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának története. SZTE Általános Orvostudományi Kar (2007) (Hozzáférés: 2019. jan. 29.)
  5. A Minisztertanács 32/1987. (IX. I.) számú rendelete: Az egyetemek kari tagozódásáról, valamint az egyetemi továbbképző intézetekről szóló 37/1986. (VIII. 31.) MT számú rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 38. sz. (1987. szept. 1.) 726. o.
  6. Milassin Béla: Bélyeggyűjtőknek. Magyar Nemzet, L. évf. 288. sz. (1987. dec. 7.) 8. o.
  7. Dobozy Attila a SZOTE új rektora. Magyar Nemzet, LX. évf. 168. sz. (1997. júl. 21.) 9. o.
  8. A szegedi egyetem dugonics téri épületében dolgozó rektorok. SZTE Weboldala (2010) (Hozzáférés: 2019. jan. 29.)