Szent-Iványi Ferenc
Szentiváni Szent-Iványi Ferenc (Liptószentiván, 1731. június 28. – Verbó, 1823. április 15.) magyar főnemes, 1797-től 1802-ig tárnokmester, 1802-től 1806-ig országbíró.
| Szent-Iványi Ferenc | |
| Született | 1731. június 28. Liptószentmiklós |
| Elhunyt | 1823. április 15. (91 évesen) Verbó |
| A Magyar Királyság tárnokmestere | |
| Hivatali idő 1797. október 21. – 1802. április 16. | |
| Előd | Majláth József |
| Utód | Brunswick József |
| A Magyar Királyság országbírója | |
| Hivatali idő 1802. áprilisa – 1806. szeptembere | |
| Előd | Végh Péter |
| Utód | Ürményi József |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSzent-Iványi Mihály és Okolicsányi Klára fiaként született. Tanulmányai után Csáky Miklós esztergomi érsek udvarába került (1754). Az évtized közepétől kezdve évtizedeken át töltött be közjogi méltóságokat. 1757-től Nógrád vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1763-tól főjegyzője, 1765-től másodalispánja, 1769-től első alispánja, 1772-től személynöki ítélőmester, 1779-től helytartói ítélőmester, 1783-tól a magyar udvari kancellária referens tanácsosa. 1785 és 1790 között II. József magyar király kinevezése alapján kassai kerületi biztos, mellett ugyanebben az időben Sáros és Zemplén vármegyék adminisztrátora is. 1790-től élete végéig (33 éven át) Sáros vármegye főispánja. 1797-ben tárnokmesterré, 1802-ben pedig országbíróvá nevezték ki. 1806-ig töltötte be utóbbi hivatalt. Ekkor titkos tanácsossá nevezték ki.
Birtokosa volt a Szent István-rend nagykeresztjének.
Felesége szlavnicai Sándor Rozália volt, akivel 1761-ben házasodott össze. Öt gyerekük volt, négy fiú és egy leány.
Szent-Iványi Ferenc magas életkor élt meg. 1823-ban hunyt el 92. életévében, közel 70 év állami szolgálat után.
Források
szerkesztés- Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon, Magyar Könyvklub, Budapest, 2000, ISBN 963-547-085-1, 278. o.