Szent Donát-templom (Zára)

katolikus templom Zárában

A zárai Szent Donát-templom (eredetileg Szentháromság-templom) Horvátországban a Zára megyei Zára város római katolikus temploma, a horvátországi koraromán építészet egyik legértékesebb alkotása. Zára városának szimbóluma. Különleges formája miatt Európa hasonló épületei között az egyik legjelentősebb.[1]

Szent Donát-templom
A Szent Donát-templom
A Szent Donát-templom
Vallás római katolikus
Egyházmegye Zárai főegyházmegye
Névadója Zárai Szent Donát
Védőszent Donatus of Zadar
Építési adatok
Építése 9. század.
Stílus bizánci építészet
Alapadatok
Építőanyag
Elérhetőség
Település Zára
Elhelyezkedése
Szent Donát-templom (Horvátország)
Szent Donát-templom
Szent Donát-templom
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 06′ 57″, k. h. 15° 13′ 28″Koordináták: é. sz. 44° 06′ 57″, k. h. 15° 13′ 28″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Donát-templom témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A templom Zára óvárosának központi részén, a Zeleni téren található. A tér domináns épülete.

TörténeteSzerkesztés

A templom építésének kezdetét a 8. század második felére teszik, de valószínűleg csak a 9. században készült el. Építését Donát zárai püspöknek és diplomatának tulajdonítják. Ő vezette a dalmát városok küldöttségét Konstantinápolyba és Nagy Károly frank uralkodóhoz is. Ezzel magyarázzák, hogy a templom valamelyest hasonlít Nagy Károly udvari kápolnáihoz, különösen az aachenihez (ma Aacheni székesegyház) és a ravennai San Vitale-bazilikához. A templom a kora román építészeti stílushoz tartozik.[1]

Története során a templom sorsa meglehetősen változatos volt. A Velencei Köztársaság uralma alatt valamint a francia megszállás alatt és az osztrákok alatt is raktárként szolgált. 1893 és 1954 között a zárai régészeti múzeum működött benne. Az épület belső terének és akusztikájának köszönhetően jelenleg az évente megrendezett „Glazbene večeri u sv. Donatu” középkori reneszánsz zene nemzetközi fesztiváljának egyik helyszínéül szolgál.

LeírásaSzerkesztés

A 27 m magas, korábban kupolás körtemplomot az egyszerűség jellemzi. A templom az ősi horvát építéstechnikával épült, sok habarcs- és zúzott kő felhasználásával. A templom az egykori római fórumon épült, így az építésénél a fórum épületeinek anyagát használták fel. Az alapokba épített töredékek között még mindig meg lehet különböztetni egy áldozati oltár maradványait, amelyre az „IVNONI AVGUSTE IIOVI AVGUSTO” felirat van írva. A díszítés nagy része, valamint a templom monolit oszlopai szintén az akkor már romos római fórumról származnak. Amikor az épület alapjai a kutatás céljából feltárták a római oszlopok alapjainak egész sora vált láthatóvá, amelyek közvetlenül a fórum maradványain nyugszanak.

 
A templom alaprajza

A templom szerkezete két koncentrikus hengeres falszerkezeten alapszik, amelyek körül alakították ki a központi, kör alakú teret, hasonlóan a ravennai San Vitale-bazilikához és az aacheni udvari kápolnához. A szélesebb henger képezi a templom külső falát, amelyhez a kétszintes tér teljes magasságában három félköríves apszist építettek. A három apszissal ellátott szentély sugárirányban elhelyezett apszisokkal közelebb hozza a templomot a középkori építészethez, mint a késő ókor építészeti jellegzetességeihez.

A fal külső felületét sekély lizénák, belül pedig félkör alakú fülkék díszítik. Az ablakok a lizénák között vannak elhelyezve. A fal egy földszinti és egy emeleti részre van felosztva. Az első emelet magasságában a külső falszerkezet csatlakozik a központi hengerhez, így az első emelet központi terében galéria képződik.

A központi kör alakú tér az épület teljes magasságáig ér, és egy keskenyebb, hengeres falszerkezet határolja, amely egy sekély, kúp alakú tetővel ellátott középső hengerben végződik. Ez a szerkezet földszinten hat monumentális oszlopon nyugszik, amelyeket boltívek és két monolit oszlop kötnek össze, amelyek három boltívvel csatlakoznak az apszisok felé. Ugyanezt az elrendezést ismétlődik az első emeleten, de ott a nyílások sokkal alacsonyabbak. A galériát az előcsarnokába vezető kanyargós lépcsőn lehet elérni. A tágas tér és az ablaknyílások nagy száma ellenére a fény nem éri el a távoli részeket.

A templomnak három ajtaja van. A főbejárat közvetlenül a szentéllyel szemben, a két oldalsó ajtó pedig a bal és a jobb oldalon található. Az eredetileg különálló épületként tervezett templom valószínűleg több bővítésen is átesett építése során, így a Szent Stošija (Anasztázia) székesegyház melletti püspöki épületegyüttes szerves részévé vált. Előcsarnok (narthex) is épült hozzá, amely a székesegyházhoz vezetett.[1] A templom déli oldalának első emeletén három nagy falú ablak található, amelyek egykor a templom déli falához épített térbe vezettek és amelyet a 20. században lebontottak.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Mišković, Ana: Rotonda sv. Trojstva (crkva sv. Donata) u Zadru:Problem funkcije skrivene prostorijei južne progradnje. Sveučilište u Zadru, 2018. (Hozzáférés: 2021. május 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • Jadranka Damjanov, Likovna umjetnost 1, Školska knjiga, Zagreb, 1971. ISBN 953-0-20109-5
  • Radovan Ivančević, Tresor Artistique de la Croatie, Jugoslovenska revija, Motovun, 1986.
  • Antun Karaman, Opća povijest umjetnosti, Školska knjiga, Zagreb, 2004. ISBN 953-0-21319-0

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Crkva sv. Donata u Zadru című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.