Szent István-templom (Kistelek)

A kisteleki Szent István király plébániatemplom a Csongrád-Csanád megyei Kistelek város római katolikus plébániatemploma. A környék egyik legjelentősebb egyházi épülete és egyben a kisteleki esperesi kerület székhelye. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1958-ban műemlék jellegű épületként védettnek nyilvánitotta.

Szent István király plébániatemplom
Kisteleki Templom.JPG
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Szeged-Csanádi
Egyházközség Kistelek
Védőszent I. István
Püspök(ök) Dr. Kiss-Rigó László (szeged-csanádi megyéspüspök)
Pap(ok) Antal Imre (Plébános)
Segédlelkész Kovács Zoltán(Káplán)
Építési adatok
Építése 18251831
Stílus Klasszicizáló késő barokk
Tervezője Grisszer János
Lipovszky Henrik
Építtetője Szeged Város Tanácsa
Felszentelés 1832 Január 5
Felszentelő Kreminger György (esperes, szeged-belvárosi plébános)
Elérhetőség
Település Kistelek
Hely 6760 Kistelek,
Bercsényi utca 5.
Elhelyezkedése
Szent István király plébániatemplom (Magyarország)
Szent István király plébániatemplom
Szent István király plébániatemplom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′ 12″, k. h. 19° 58′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 12″, k. h. 19° 58′ 50″
A Szent István király plébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István király plébániatemplom témájú médiaállományokat.

MéreteiSzerkesztés

A fenti építmény a jelenlegi templom szentélye helyén állott, melyet 1825–1831 között építtetett Szeged Város Tanácsa, Szilber Lajos plébános szolgálata idején. A templomépület anyaga bazaltkő, homokkő és tégla. Méretei: 48 méter hosszú, 16 méter széles, tornyának magassága 36 méter, mely 1929-ben egy magasítás után érte el ezt a szintet. A templom körülbelül 2000 ember befogadására alkalmas.

TörténeteSzerkesztés

A klasszicizáló késő barokk stílusban épült, Szent István nevét viselő római katolikus templom a város központjában helyezkedik el. 1958-ban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánította.

1776. szeptemberétől kezdődően az addigi kisteleki pusztán létesített beltelkek hamarosan benépesültek, a részben Szegedről, részben a Felvidékről áttelepült lakosokkal. A telepesek kivétel nélkül mind római katolikus vallásúak voltak, akik mielőbb folytatni akarták a szülőhelyen megszokott vallási életet.

A kívánság teljesült is, mikor Christovic Imre csanádi megyéspüspök 1778-ban Szegeden tartott kánoni látogatása során megállapodott a várossal, mint kegyúrral, egy plébánia létesítéséről Kisteleken.

Az istentiszteletek kezdetben (4 éven át) a plébános lakószobályában zajlottak, majd P. Holló Imre piarista atya 1781-ben Szegedtől templomot kért, melyet a városi tanács meg is szavazott. így épülhetett meg a közel 4 méter magas, 10 méter széles és 23 méter hosszú meszelt, vályogfalú templom, melyre egy kis torony is került. Holló Imre 1782 januárjában halt meg, rendtársai a leendő főoltár helyére temették.

FreskókSzerkesztés

Kezdetben a belső egyszerű fehérre meszelt falakat jelentett, melyeket először Dr. Bezdány Ferenc festette ki. Második festésre 1912 és 1915 között, Breisach Béla plébánossága idején került sor, aki a mennyezetre bibliai jeleneteket ábrázoló freskóképeket festett. A száz éves jubileumot Frank Mihály szegedi festő képeivel ünnepelhették, majd még ugyanabban az évtizedben Bicskei Karle János festőművész teljes egészében 4 új jelenetet festett Szent Istvánról - a névadóról - freskóként a mennyezetre. Érdekesség, hogy a mester - az érintett tudta nélkül - az egyik jelenetben (Szent István megalapítja a csanádi egyházmegyét) megörökítette Kramer plébános arcát is, aki nehezen egyezett bele, hogy a képen maradjon.

OltárokSzerkesztés

A főoltár 1835-ben épült, Szent István király képével díszítve, mely azt ábrázolja, ahogyan István a Boldogságos Szűz tiszteletére okítja fiát, Imre herceget. A jelenlegi Jézus Szíve oltár helyén eredetileg Szent Vendel tiszteletére állt oltár, melyet Knertzer Sebestyén kocsmáros építtetett. Ezzel átellenben két szegedi polgár Kordás Péter és Pál emeltette, a Nagyboldogasszony oltárát. A missziós kereszt eredetileg az oldalbejárattal átellenben a falon függöt. Ide építették 1936-ban Buzáth Jolán elemi iskolai tanítónő adományából a Lisieux-i Szent Teréz oltárt.

Az előcsarnok fülkéjében Várossy Gyula adományából származó embermagasságú Szent Antal szobor áll, valamint két kisebb: a Skapulárés Szűzanyát és Szent Józsefet ábrázoló alkotás. A templomban még további két szobor található: Assisi Szent Ferencé, a missziós kereszt alatt és vele szemben Szent Ritáé. Az előbbi Tápai Antal, az utóbbi Surányi Sándor Bécsbe elszármazott kisteleki művészé. 2019-ben új szembemiséző oltárt kapott a stílushoz megfelelően.

OrgonaSzerkesztés

A templom orgonájáról először 1858-ban történik említés. Ez egy tíz változatú hangszer volt, melyet a község vásárolt. A mostani orgonát 1896-ban szerezték be a millenium emlékére. Ez háborús veszteséget szenvedett, amikor 1918. június 26-án 58 darab sípját elrekvirálták.

Szép, értékes dísze a templomnak a keresztút. A 14 tiroli faragott domborművet egy-egy család adományából szerezte 1924-ben Breisach plébános.

ForrásokSzerkesztés

http://www.kistelek.hu/turisztika/index.php?article_id=84[halott link]