Szent Kereszt-templom (Nin)

Koraközépkori preromán templom Horvátországban, Nin városában

A Szent Kereszt-templom egy kora középkori római katolikus templom Horvátországban a Zára megyei Nin településen. Mivel egykori nini püspökség központjában állt a világ legkisebb székesegyházának is szokták nevezni. A templom az óhorvát szakrális építészet legértékesebb fennmaradt példája, Nin egyik szimbóluma. Az egyetlen nini templom, amely eredeti formájában maradt fenn.

Szent Kereszt-templom
A Szent Kereszt-templom
A Szent Kereszt-templom
Vallásrómai katolikus
EgyházmegyeZárai főegyházmegye
EgyházközségNini egyházközség
NévadójaSzent kereszt
Építési adatok
Építése9. század
Rekonstrukciók évei1969.
Stíluspreromanika
ÉpíttetőjeGodepaj nini zsupán
Alapadatok
Hosszúság7,80 m
Magasság8,20 m
Szélesség7,60 m
Építőanyag
Elérhetőség
TelepülésNin
Elhelyezkedése
Szent Kereszt-templom (Horvátország)
Szent Kereszt-templom
Szent Kereszt-templom
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 14′ 35″, k. h. 15° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 44° 14′ 35″, k. h. 15° 11′ 04″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kereszt-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A templom Nin központjában a plébániatemplom közelében áll. Elhelyezkedésével és fehér falainak egyszerű szépségével uralja azt a teret ahova építették.

Leírása szerkesztés

Amint portáljának díszes áthidalóján olvasható, a templomot Godepaj nini zsupán építtette a 9. században. Régebbi római épületekre építették, csaknem 170 középkori sírt találtak és tártak fel körülötte.[1] A múlt században déli szárnyát lebontották, majd rekonstruálták. Az északi oldali apszis palástfalát az utolsó nagyobb műemlékvédelmi munkában, 1969-ben konzerválták és statikai vizsgálatokat végeztek rajta, mely során addig ismeretlen épületrészletek kerültek elő. Felfedezték az oldalapszisok tetején lévő ablakokat, valamint a kupoladobban egy nagyobb ablak nyomait. A munkák során rossz állapota miatt lecserélték az eredeti áthidalót.[1]

A templom négy téglalap alakú szárnyból áll, három apsissal és a szárnyak metszéspontjában kupolával fedett magas kupoladobbal. A bejárat nyugatról nyílik. A tágas belső teret a három félkörös szentély biztosítja, melyek közül a főszentély belső kialakítású, míg a két oldalszentély kiemelkedik a külső falsíkból. Az apszisok boltozatai félkupolák, melyek sarokfülkékre támaszkodnak. Ezek tartják a központi részen a kupoladobot is. Az apszisok ívének közepén, valamint a kupoladob déli részén egy-egy ablak található. A külső fal palástját a felső részeken és a szárnyak oromzataiban, valamint a kupoladob palástját sekély fülkék tagolják. A kupola a templom domináns része, mely kissé szabálytalan ellipszoid alakú és a teteje felé szűkül.[2]

A Szent Kereszt templom a zárai Szent Donát templom mellett e vidék leghíresebb építési emléke. Valószínűleg a leghíresebb preromán horvát templom. Gyakran hívják a világ legkisebb katedrálisának, bár valószínűleg soha nem volt az, csak a nini püspököknek szolgált néha kápolnaként.[2] Minden vonala szabálytalan, de mégis van benne egy különös összhang. Ez a szabálytalanság némelyek szerint nem az építő tudatlanságából fakad, hanem szándékos munka.[2] Elemzésében Mladen Pejaković akadémiai festőművész, író és tanár egyenesen odáig ment, hogy a szabálytalanságok a nap járásának megfigyeléséből adódnak, így a templom egykor egyfajta naptárként és napóraként szolgált különösen a napéjegyenlőség és a napforduló jelzésére.[3] Ennek alapján tartják meg 2009 óta a templomban a nyár első napján a Nap és a fény ünnepét. A 9. században épült templom alaprajza egyenlőszárú görög keresztre emlékeztet. Érdekesség, hogy méretei minden irányban közel egyformák, a hosszúság, a szélesség és a magasság is.

Likában és Zára környékén egykor sokféle ókeresztény, preromán és kora román stílusú templom volt. Az ország viharos történelme során szinte mindet lerombolták. [4] Különösen a középkor eseményei és a török háborúk időszaka volt káros az épületek túlélése szempontjából, amikor az egész terület szinte teljesen elhagyatott volt. A régi templomoknak általában nyomuk sem maradt. Ezért különleges és egyedülálló Nin városának e máig is álló kora középkori szakrális épülete.

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Nadilo 685. o.
  2. a b c Nadilo 686. o.
  3. Pejaković, Mladen. Broj iz svjetlosti – starohrvatska crkvica Svetog Križa u Ninu (horvát nyelven). Zagreb: Naknadni zavod Matice hrvatske (1978) 
  4. Nadilo 687. o.

Források szerkesztés

Nadilo: Nadilo, Branko, Regan, Krešimir: Crkve u sjeverozapadnom dijeluZadarskoga zaleđa. Građevinar, LXI. évf. 1. sz. (2009) 685–688. o.