Szent Mihály-templom (Esztergom)
Az esztergomi Szent Mihály-templom, görögkatolikus templom, (1910-ig szerb ortodox templom) vagy helyi nevén a rác templom a város főutcáján, a Kossuth Lajos utca 60. szám alatt áll, az egykori Aggok háza közvetlen szomszédságában. Egyike Esztergom műemlékeinek.
Szent Mihály-templom | |
Egyházmegye | Hajdúdorogi főegyházmegye (2000–, katolicizmus) |
Védőszent | Mihály arkangyal |
Település | Esztergom |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 47′ 15″, k. h. 18° 44′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 15″, k. h. 18° 44′ 29″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztésA rác templom helyén először a johannita ispotályos keresztesek Szent Kereszt házának temploma állt, melyet plébániatemplomként is említenek az oklevelek.
A mai templom a nevét onnan kapta, hogy a török hódoltság idején ezen a helyen állt a rácok temploma. Hoefnagel mester 1595-ös metszetén látszik a „Rácváros” felirat, innen tudni, hogy ebben az időben élt a városban rácság. A Rákóczi-féle szabadságharc idején fa templom állt e helyen, ami 1706-ban leégett. A szabadságharckor a vár védelmére rácokat vezényeltek Esztergomba. Ők a leégett templom helyére – a városiak tiltakozása ellenére – új kőtemplomot építettek két év alatt Mihály arkangyal tiszteletére. Az építkezés során a szomszédos telek egy részét is elfoglalták, amit 1714-ben a városi tanács sérelmei között meg is említett. Az Apostol-fríz 1740 körül készült, ismeretlen művész munkája. Az ikonokat két temesvári művész, Georgije Ranite és Nedeljko Popovic festette bizánci és 16-17. századi balkáni hagyományokból építkezve. A templom tornya csak 1774-re készülhetett el. Huszadik századi leletek alapján régen temető is működött az épület szomszédságában. A rácok 1910-ig használták a templomot, amikor meghalt az utolsó pópa, ezután nem alakult új közösség.
Mivel a szerb lakosság a múlt század közepére kihalt Esztergomban, a város 1970-ben átvette a templomot és paróchiát, de, sajnos, hagyta is tönkremenni. A templom berendezései, ikonosztázionja a szentendrei Szerb Múzeumba kerültek. Különböző, egészen szélsőséges elképzelések születtek a rác-templom „hasznosítására” (zeneiskola, nyomda, szociális otthon).
A templom 2000-ig nem funkcionált. A görögkatolikus egyház 2000-ben kapta meg az ingatlan-együttest a várostól. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásából elkezdődött a műemlék-együttes helyrehozatala, majd folytatódott a következő években. A kövezet is megújult és megtörtént a külső tatarozás. Már csak az ikonosztázion újjászületése van hátra. A templom felújításával párhuzamosan elkezdődött, folyt a paróchia újjáépítése is. 2003-ban épület fel az új parókia és zarándokház épülete is az utcavonalon, az ott álló romos lakóépület elbontásával.
Az alagsorban megtekinthetőek a johanniták egykori Szent kereszt templomának maradványai.
Leírása
szerkesztésA templom barokk stílusban épült az utca vonalától beljebb. Szabadon álló, egyhajós, homlokzati tornyos épület. Északi oldalán oldalbejárat is található, melyet két oszlop fog közre. Teteje fazsindelyes. A hajó csehsüveg boltozatos. A bejárati oldalon falazott karzat áll. A templom ritka úgynevezett alacsony-ikonosztázionja szentendrei Szerb Egyházművészeti és Tudományos Gyűjteménybe került. A templom mellett két kereszt áll. Egy kovácsoltvas és egy kőkereszt, mindkettő a 18. századból.
A szentély szegmentíves záródású, és félkupolával fedett. Északkeleti falán két vörös mészkő sírlap van, rajtuk az 1724-es és az 1772-es évszámmal.
Források
szerkesztés- http://www.hidlap.net/modules.php?name=News&file=article&sid=1678[halott link]
- Komárom-Esztergom megye műemlékjegyzéke (2006)
- Limes – Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle 1991/1