Szergej Olegovics Prokofjev

(Szergej O. Prokofjev szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 10.

Szergej Olegovics Prokofjev (oroszul: Сергей Олегович Прокофьев) (Moszkva, 1954. január 16.Dornach, 2014. július 26.) orosz író, antropozófus.

Szergej Olegovics Prokofjev
Élete
Született1954. január 16.
Moszkva, Szovjetunió
Elhunyt2014. július 26. (60 évesen)
Dornach, Svájc
Nemzetiségorosz
SzüleiOleg Prokofjev
Szofja Prokofjeva

Apja Oleg Szergejevics Prokofjev (1928–1998) festő, szobrász, költő volt, anyja Szofja Leonyidovna Fejnberg (* 1928) író, dramaturg. Művelt családban nőtt fel – nagyapja Szergej Prokofjev zeneszerző, szülei művészek –, festészetet és művészettörténetet tanult a moszkvai művészeti főiskolán.

Már fiatal diák korában komolyan érdeklődött a keleti kultúrák és filozófiák iránt. 14 éves korában, egy Krím-félszigeti nyaralás alkalmával, a család ismerősének, Makszimilian Volosinnak a házában hatalmas könyvtárra lelt, ahol először találkozott Rudolf Steiner műveivel, amelyek életre szóló hatást gyakoroltak rá.

Az egykori Szovjetunióban igen jelentős „földalatti” antropozófus mozgalomra lelt, tagjaival együttműködve egyre jobban elmélyült a szellemtudományban. Előbb Leningrádban, majd Moszkvában ismerte meg az akkor még tiltott antropozófiát. Rudolf Steiner misztériumdrámáiban két szerepet is vállalt.

1981 decemberében utazhatott először Nyugat-Európába egy csak Nagy Britanniába érvényes vízummal – apja ekkor már ott élt – ő viszont leszállt a zürichi repülőtéren, és Dornach felé vette útját, a Goetheanumba, az antropozófia központjába, ahol nem sokkal később már fiatal kora ellenére figyelemre méltó előadásokat tartott. Haláláig Svájcban élt, jelentős antropozófiai tevékenységet folytatott. Könyveit az antropozófia alapvető műveiként tartják számon.

1990-ben egyik újjáalapítója volt az Orosz Antropozófiai Társaságnak. 2001-től kezdve az Általános Antropozófiai Társaság vezetőségének tagja volt. Többször tartott Budapesten is előadásokat.

Felesége Astrid Prokofieff-Seufert, Waldorf-tanár volt.

Főbb művei

szerkesztés
  • Rudolf Steiner und die Grundlegung der neuen Mysterien (1982)
    • Рудольф Штайнер и краеугольные мистерии нашего времени (1992)
  • Der Jahreskreislauf als Einweihungsweg zum Erleben der Christus- Wesenheit (1986)
  • Die zwölf heiligen Nächte und die geistigen Hierarchien (1986); A tizenkét Szent Éjszaka és a Szellemi Hierarchiák[1]
  • Die geistigen Quellen Osteuropas und die künftigen Mysterien des Heiligen Gral (1989);
    • Духовные судьбы России и грядущие мистерии Святого Грааля (1995)
  • Die okkulte Bedeutung des Verzeihens (1991); A megbocsátás okkult jelentősége[2][3]
  • Der Osten im Lichte des Westens I. Die Lehre von Agni Yoga aus der Sicht der christlichen Esoterik (1992)
  • Das Rätsel des Demetrius (1992)
    • Тайна царевича Дмитрия (2001)
  • Die prophetische Byline (1992)
  • Die geistigen Aufgaben Mitteleuropas und Osteuropas (1993)
  • Der Jahreskreislauf und die sieben Künste (1994)
  • Die Karmaforschung Rudolf Steiners und die Aufgaben der Anthroposophischen Gesellschaft (1994)
  • Der Fall Tomberg. Anthroposophie oder Jesuitismus (1995)
    • Нынешние последователи Томберга и их планы (1998)
  • Die himmlische Sophia und das Wesen Anthroposophie (1995); Az égi Szófia és az Antropozófia lény (Genius, 2004)
  • Die Mysterien der Hirten und der Könige im Lichte der Anthroposophie (1998)
  • Die Anthroposophische Gesellschaft und das Wesen Anthroposophia (1999)
  • Die Begegnung mit dem Bösen und seine Überwindung in der Geisteswissenschaft – Der Grundstein des Guten (1999)
  • Der Bolschewismus als Initiationsprinzip des Bösen (1999); A bolsevizmus mint a gonosz beavatási princípiuma[4]
    • Встреча со злом и его преодоление в духовной науке. Камень основы добра (2003)
  • Ewige Individualität. Zur karmischen Novalis (1999)
    • Вечная индивидуальность. Очерк кармической биографии Новалиса (2000)
  • Der Osten im Lichte des Westens II. Die Lehre von Alice Bailey aus der Sicht der christlichen Esoterik (2001)
  • Der Osten im Lichte des Westens III. Die Geburt der christlichen Esoterik im 20. Jahrhundert und die ihr widerstrebenden okkulten Mächte (2002)
  • Die Grundsteinmeditation als Schulungsweg (2002)
  • Menschen mögen es hören (2002)
  • Novalis und Goethe (2002)
  • Die Grundsteinmediation. Ein Schüssel zu den neuen Christlichen Mysterien (2003)
  • Das Geheimnis der zwei Johannes-Gestalten an der Zeitwende (2004)
  • Die Beziehung des späteren Tomberg zu Rudolf Steiner und zur Anthroposophie (2004)
  • General von Magenschmerz und andere (2004)
  • Zusammengepresst. Wesenszüge von Internet und HHD (2004)
  • Was ist Anthroposophie? (2005)
  • Anthroposophie und „Die Philosophie der Freiheit” (2006)
  • Von der Beziehung zu Rudolf Steiner (2006)
  • Der Hüter der Schwelle und die «Philosophie der Freiheit» (2007)
  • Friedrich Schiller und die Zukunft der Freiheit (2007)
  • Maximilian Woloschin (2007)
  • Die esoterische Bedeutung gemeinsamer geisteswissenschaftlicher Arbeit (2008)
  • Das Mysterium der Auferstehung im Lichte der Anthroposophie. Freies Geistesleben, Stuttgart 2008
  • Vorträge zur anthroposophischen Christologie (szerzőtárs:Peter Selg), Verlag des Ita Wegman Instituts, Arlesheim, 2009–2011
    • 1. kötet: Die Wiederkunft des Christus im Ätherischen. Zum Fünften Evangelium. 2009
    • 2. kötet: Das erste Goetheanum und seine christologischen Grundlagen, 2009
    • 3. kötet: Die Christologie des Buches „Die Geheimwissenschaft im Umriss“, 2010
    • 4. kötet: Die Weihnachtstagung und die Begründung der Neuen Mysterien, 2011
  • Warum wird man Mitglied der Freien Hochschule für Geisteswissenschaft? (2010); A Michael iskola és a Michael kultusz (Magyarországi Camphill Egyesület, 2010)[1]
  • Das Erscheinen des Christus im Ätherischen. Geisteswissenschaftliche Aspekte der ätherischen Wiederkunft. Verlag am Goetheanum, Dornach 2010
  • Das Leben schützen. Ärztliche Ethik und Suizidhilfe (szerzőtárs:Peter Selg). Verlag am Goetheanum, Dornach 2010
  • Der Einweihungsweg Rudolf Steiners und das Geheimnis des Ich. Ein Beitrag zum Bologna-Vortrag Rudolf Steiners. Verlag am Goetheanum, Dornach, 2011
  • Warum wird man Mitglied der Anthroposophischen Gesellschaft? Verlag am Goetheanum, Dornach, 2011
  • Die Skulpturgruppe Rudolf Steiners. Eine Offenbarung des geistigen Zieles der Menschheit und der Erde. Verlag am Goetheanum, Dornach, 2011
  • Das Rätsel des menschlichen Ich. Eine anthroposophische Betrachtung. Verlag am Goetheanum, Dornach 2011; Az emberi én titka (fordította:Göröntsér Márton)
  • Wie stehen wir heute vor Rudolf Steiner? Verlag des Ita Wegman Instituts, Arlesheim, 2012
  • Und die Erde wird zur Sonne. Zum Mysterium Auferstehung. Verlag des Ita Wegman Instituts, Arlesheim, 2012
  • Die Esoterik der Anthroposophischen Gesellschaft. Verlag am Goetheanum, Dornach, 2012
  • „Zeitreisen“ – ein Gegenbild anthroposophischer Geistesforschung. Verlag am Goetheanum, Dornach, 2013
  • Das Michael-Mysterium. Verlag des Ita Wegman Instituts, Arlesheim, 2014
  • Die Begegnung mit dem Bösen und seine Überwindung in der Geisteswissenschaft. És: Der Grundstein des Guten, orosz nyelvről fordította: Ursula Preuss, 4. Auflage. Verlag am Goetheanum, Dornach, 2015 ISBN 978-3-7235-1541-9
  • Goethes "Faust" und das Geheimnis des Menschen, Verlag am Goetheanum, Dornach, 2016
  • Az égi Szófia és az Antropozófia lény; ford. Lénárd László; Genius, Bp., 2004
  • Szergej O. Prokofjev–Peter Selg: Krízis és kulmináció. Az antropozófia második századfordulója; szerk., ford. Korcsog Balázs; Genius, Bp., 2016

Külső hivatkozások

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sergej_O._Prokofieff című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.