Szerkesztő:Akitlosz/Zárt ë
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A zárt ë a magyar köznyelv ëgyetlen írásban általában nëm jelölt magánhangzója. Ezért a hang jelölésére nyelvészeti célú lëjegyzésëkben szokásosan használt ë betű a magyar ABC-ben sëm szerepël.
A tíz nagyobb magyar nyelvjárás közül öt: (nyugati, közép- és déldunántúli, északi/palóc és a székëly - nëm ëgységës - tartalmazza, a hatodik, a szëgedi azaz szögedi pedig ö-t ejt helyëtte. Ezëkből került a köznyelvbe.
Az e betűvel jelölt kettő hang kiejtése
szerkesztésZárt ë:
É mint Éva hang kiejtéséhëz készülődünk. Száj szélesre, ámde këskënyre (ezért zárt) nyitva, nyelv elöl és ott is marad. S úgy ejtünk ë-t, hogy közben ettől az é szájálláshoz képest csak igen keveset mozdul el az ajak és a nyelv. Az eredmény ëgy rövid zárt ë hang.
Nyílt e:
Ahogy a fogorvos doktorbácsi is kéri Á mint Ákos helyzet. Száj kerekre nyitva, nyelv hátul. S így, tátott szájjal ejtünk ëgy hosszabb, nyílt e-t. A csak ëgyféle e-t ejtők általában a kettő e hang közötti, átlagos, úgynevezëtt "pesti e"-t ejtenek, ami természetësen nëm pesti eredetű, hanëm az északkeleti tájszólásból ered.
A magánhangzók gyakoriságának eloszlása a magyar beszédben
szerkesztés- a: 21,6 %;
- e: 17,1 %;
- o: 10,2 %;
- i: 10 %;
- ë: 8,9 %;
- á: 8,8 %;
- é: 8,8 %;
- ö: 3,4 %;
- u: 2,4 %;
- ó: 2,1 %;
- ő: 2,1 %;
- ü: 1,6 %;
- í: 1,3 %;
- ú: 1,2 %;
- ű: 0,6 %.
Jelëntésbeli különbségëk
szerkesztésAz ë hang használata nëm csak a beszédët tëszi változatosabbá, de jelëntésmëgkülönböztető szerepe is van, így a lëírt alak önmagában nëm ëgyértelmű.
- mentek = ők mentesek, például mentelmi joguk van
- mentëk = én fuldoklót ki a vízből például
- mëntek = ők korábban távolodtak
- mëntëk = ti most elhaladtok
"
Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza partján mëntem:
díszmagyarom vízbe esëtt,
díszës mëntém menten mentëm.
"
- e = mutatószó
- ë = kérdőszó
- helyes = hellyel rëndëlkëző
- helyës = csinos, rëndben van
Helyës kis bérëlt helyes.
- hëgyes = hëgyvidékës
- hëgyës = éles csúcsos
Ezën a hëgyes vidékën hëgyësek a hëgycsúcsok.
- vësz, vëszik = vásárol, vásárolják
- vesz, veszik = eltűnik vagy veszëttség nevű nyavalya érte.
Eszük veszik, úgy vëszik.
- elvëszik = ők megszerzik maguknak
- elveszik = ő eltűnik
Elvesztem, ha ezt elvesztëm.
- értëk = valamit fëlfogok szellemileg
- értek = mëg(/oda)találtak.
Értëk némëtül, értek örömök.
- értëm = valamit fëlfogok szellemileg
- értem = engëmért
Értëm én, hogy értem jöttek.
"
Harminc nyarat mëgértem,
mint a dinnye mëgértem,
anyósomat mëgértëm...
én a pénzëm mëgértem.
"
- eszëm = okosságom, agykapacitásom, fifikám, gógyim, sütnivalóm
- ëszëm = étkëzëk
Van eszëm, a moslékot nëm ëszëm.
- ëlég = Na most hagyjátok habba! Köszönöm, nëm kérëk többet.
- elég = tűz martalékává válik
Ëlég baj, ha elég.
- fëlém = ëgy új embërt helyëztek az enyémnél magasabb pozícióba
- felém = irányomban
A fëlém helyëzëtt új igazgató kérdéssel fordult felém.
- szëmét = látószervét
- szemét = hulladék
Nëm bántja a szëmét a szemét.
- terem = szëmélyës környezetëm
- terëm = nagy helyiség vagy növény termést hoz, illetve hirtelen mëgjelënik.
Nincs ëlég terem, kicsi ez a terëm.
- tëttem = csináltam
- tëttëm = cselekëdetëm
Rosszul tëttem, mëgbántam a tëttëm.
- néztek = ők mëgtekintëttek
- néztëk = ti mëgtekintëttétëk
Ë / Ö párhuzam
szerkesztésSzinte minden ë-vel ejtëtt szónak van ö-s párja, ha máshol nëm is, a Dél-alföldi nyelvjárásban igen.
bëgy /bögy
csëbër / csöbör
csëpp / csöpp
fël / föl
përëg / pörög
sëprű, sëpër / söprű, söpör
sër / sör
vëdër / vödör
vërës / vörös
zsëmle, zsëmlye / zsömle, zsömlye
szëg / szög
Szavak, amelyekben ë és e is előfordul
szerkesztésbrekëg, embër, kendër, jelën, mekëg, nyekëg, nyekërëg, selyëm, tengër, terëm, fërgetegës, këgyelëm, lëhet, tëhet, vëhet, ëhet, lëncse, rëngeteg, rëttenetës, zsëmle, veszëdelëm.
Az ëszpërënte szójátékok alkalmasak a két, e bëtűvel jelölt magánhangzó gyakorlására.
Például:
Ëhetetlen lëncse, csëppët sëm szërëncse, eme eledellel në ëtessën kend së.
Ëgyél kënyeret mëggyel, ha nëm këll tëdd el, majd mëgëszëd rëggel.
Véleményëk
szerkesztés“S mert nagyon szeretëm, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegënëk kecske-mekëgéshez hasonlítják. Igaz rëngeteg e hemzsëg benne. A nép füle nëm is tűri. Váltogatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel.
Már azért is kívánatos a zárt ë ejtése, hogy szép nyelvünket në hasonlíthassa a külföldi mekëgéshëz vagy kelepëléshëz, s në támadjon nevethetnékje, ha tanult magyar embër tátott e-vel ejti Goethee, Heinee, Dantee, Händeel … nevét.”
Péchy Blanka a magyar nyelvről
„Aki beszédében mëg tudja különböztetni a nyíltan és zártan ejtëtt e hangot, az tëgyën is különbségët a kétféle e között.
Ebben në Budapest nyelve lëgyën a példa, a minta, mert ez rossz példa lënne, hanëm a falusi mëg a vidéki városi lakosság nyelvhasználata!
A kétféle e mëgkülönböztetése ugyancsak hatásos eszköze az e hangok nëm kívánatos túltëngésének.”
„A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is.”
Külső hivatkozások
szerkesztésBencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk barczi.uw.hu/barczifuzetek8.rtf
[[Kategória:Magyar nyelv|Zárt ë]]