Szerkesztő:Akitlosz/Zárt ë

A zárt ë a magyar köznyelv ëgyetlen írásban általában nëm jelölt magánhangzója. Ezért a hang jelölésére nyelvészeti célú lëjegyzésëkben szokásosan használt ë betű a magyar ABC-ben sëm szerepël.

A tíz nagyobb magyar nyelvjárás közül öt: (nyugati, közép- és déldunántúli, északi/palóc és a székëly - nëm ëgységës - tartalmazza, a hatodik, a szëgedi azaz szögedi pedig ö-t ejt helyëtte. Ezëkből került a köznyelvbe.

Az e betűvel jelölt kettő hang kiejtése

Zárt ë:

É mint Éva hang kiejtéséhëz készülődünk. Száj szélesre, ámde këskënyre (ezért zárt) nyitva, nyelv elöl és ott is marad. S úgy ejtünk ë-t, hogy közben ettől az é szájálláshoz képest csak igen keveset mozdul el az ajak és a nyelv. Az eredmény ëgy rövid zárt ë hang.

Nyílt e:

Ahogy a fogorvos doktorbácsi is kéri Á mint Ákos helyzet. Száj kerekre nyitva, nyelv hátul. S így, tátott szájjal ejtünk ëgy hosszabb, nyílt e-t. A csak ëgyféle e-t ejtők általában a kettő e hang közötti, átlagos, úgynevezëtt "pesti e"-t ejtenek, ami természetësen nëm pesti eredetű, hanëm az északkeleti tájszólásból ered.

A magánhangzók gyakoriságának eloszlása a magyar beszédben

a: 21,6 %;
e: 17,1 %;
o: 10,2 %;
i: 10 %;
ë: 8,9 %;
á: 8,8 %;
é: 8,8 %;
ö: 3,4 %;
u: 2,4 %;
ó: 2,1 %;
ő: 2,1 %;
ü: 1,6 %;
í: 1,3 %;
ú: 1,2 %;
ű: 0,6 %.

Jelëntésbeli különbségëk

Az ë hang használata nëm csak a beszédët tëszi változatosabbá, de jelëntésmëgkülönböztető szerepe is van, így a lëírt alak önmagában nëm ëgyértelmű.

mentek = ők mentesek, például mentelmi joguk van
mentëk = én fuldoklót ki a vízből például
mëntek = ők korábban távolodtak
mëntëk = ti most elhaladtok

" Hibamentes mentő vagyok. Szőke Tisza partján mëntem: díszmagyarom vízbe esëtt, díszës mëntém menten mentëm. "

e = mutatószó
ë = kérdőszó

helyes = hellyel rëndëlkëző
helyës = csinos, rëndben van

Helyës kis bérëlt helyes.

hëgyes = hëgyvidékës
hëgyës = éles csúcsos

Ezën a hëgyes vidékën hëgyësek a hëgycsúcsok.

vësz, vëszik = vásárol, vásárolják
vesz, veszik = eltűnik vagy veszëttség nevű nyavalya érte.

Eszük veszik, úgy vëszik.

elvëszik = ők megszerzik maguknak
elveszik = ő eltűnik

Elvesztem, ha ezt elvesztëm.

értëk = valamit fëlfogok szellemileg
értek = mëg(/oda)találtak.

Értëk némëtül, értek örömök.

értëm = valamit fëlfogok szellemileg
értem = engëmért

Értëm én, hogy értem jöttek.

" Harminc nyarat mëgértem, mint a dinnye mëgértem, anyósomat mëgértëm... én a pénzëm mëgértem. "

eszëm = okosságom, agykapacitásom, fifikám, gógyim, sütnivalóm
ëszëm = étkëzëk

Van eszëm, a moslékot nëm ëszëm.

ëlég = Na most hagyjátok habba! Köszönöm, nëm kérëk többet.
elég = tűz martalékává válik

Ëlég baj, ha elég.

fëlém = ëgy új embërt helyëztek az enyémnél magasabb pozícióba
felém = irányomban

A fëlém helyëzëtt új igazgató kérdéssel fordult felém.

szëmét = látószervét
szemét = hulladék

Nëm bántja a szëmét a szemét.

terem = szëmélyës környezetëm
terëm = nagy helyiség vagy növény termést hoz, illetve hirtelen mëgjelënik.

Nincs ëlég terem, kicsi ez a terëm.

tëttem = csináltam
tëttëm = cselekëdetëm

Rosszul tëttem, mëgbántam a tëttëm.

néztek = ők mëgtekintëttek
néztëk = ti mëgtekintëttétëk

Ë / Ö párhuzam

Szinte minden ë-vel ejtëtt szónak van ö-s párja, ha máshol nëm is, a Dél-alföldi nyelvjárásban igen.

bëgy /bögy
csëbër / csöbör
csëpp / csöpp
fël / föl
përëg / pörög
sëprű, sëpër / söprű, söpör
sër / sör
vëdër / vödör
vërës / vörös
zsëmle, zsëmlye / zsömle, zsömlye
szëg / szög

Szavak, amelyekben ë és e is előfordul

brekëg, embër, kendër, jelën, mekëg, nyekëg, nyekërëg, selyëm, tengër, terëm, fërgetegës, këgyelëm, lëhet, tëhet, vëhet, ëhet, lëncse, rëngeteg, rëttenetës, zsëmle, veszëdelëm.

Ëszpërënte

Az ëszpërënte szójátékok alkalmasak a két, e bëtűvel jelölt magánhangzó gyakorlására.
Például:

Ëhetetlen lëncse, csëppët sëm szërëncse, eme eledellel në ëtessën kend së.

Ëgyél kënyeret mëggyel, ha nëm këll tëdd el, majd mëgëszëd rëggel.

Véleményëk

“S mert nagyon szeretëm, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegënëk kecske-mekëgéshez hasonlítják. Igaz rëngeteg e hemzsëg benne. A nép füle nëm is tűri. Váltogatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel.

Már azért is kívánatos a zárt ë ejtése, hogy szép nyelvünket në hasonlíthassa a külföldi mekëgéshëz vagy kelepëléshëz, s në támadjon nevethetnékje, ha tanult magyar embër tátott e-vel ejti Goethee, Heinee, Dantee, Händeel … nevét.”

Péchy Blanka a magyar nyelvről

„Aki beszédében mëg tudja különböztetni a nyíltan és zártan ejtëtt e hangot, az tëgyën is különbségët a kétféle e között. Ebben në Budapest nyelve lëgyën a példa, a minta, mert ez rossz példa lënne, hanëm a falusi mëg a vidéki városi lakosság nyelvhasználata! A kétféle e mëgkülönböztetése ugyancsak hatásos eszköze az e hangok nëm kívánatos túltëngésének.”

Dr. Grétsy László

„A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is.”

Kodály Zoltán

Külső hivatkozások

Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk barczi.uw.hu/barczifuzetek8.rtf

[[Kategória:Magyar nyelv|Zárt ë]]