Batori Krisztina Kitty

Zsidósság elleni tevékenység: antiszemitizmus kialakulása

A szó jelentése fajgyűlöletet, amely a zsidósság ellen irányuló különböző megszorításokkal járó intézkedések sorozata, amely Hitler hatalomra lépésével egyre csak erősödött, sőt már az ő intézkedéseinek következtében kerültek a zsidók a legvégső eseteben a haláltáborokba, ahonnan már nem tértek haza. De ez nem csak a jelenkori történelem során kialakult jelenség, hanem már az ókortól kezdve jelen volt a történelemben. Azokat a követőket akik az antiszemita felfogást vallanak, antiszemitáknak nevezzük. A szó maga nagyon bonyolult eszmerendszert hordoz magában, mert az antiszemitizmus mindenhol megjelenhet, viselkedésben, attitűdben, gondolkodásban, hitben de akár még cselekvésben is. Az antiszemitizmus a sémi vagy szemita népekről kapta a nevét, de a modernkori antiszemitizmus csak zsidó ellenességet jelent.

Antijudaizmus

Ez a jelenség nem összekeverendő az antiszemitizmussal, hisz ez az izraelita vallással szemben álló vallási alapokon nyugvó ideológia. De ennek ellenére mégis nagyon gyakran fonódik össze az antiszemitizmussal.

Típusai

Több féle típust el tudunk különíteni, mégpedig ezek a következők: vallási és etnikai, kulturális alapú. Míg az ókorban az antiszemitizmust a vallási megkülönbözeteésre használták, addig a jelenkorban már faji, etnikai de kulturális alapú megkülönböztetésként emlegetjük, amely kiteljesedett Adolf Hitler kormányzása alatt, aki a zsidóságot tette felelőssé minden rosszért, amely történt Németországban. Szerinte ha ők nem léteznének akkor nem lenne ennyi probléma a Földön, mert ők kizsákmányolják az embertársaikat, a jólét érdekében. Az anticionizmus ideológiája a cionizmus eszméinek a tagadását jelenti, amely kiterjed Izrael állam megsemmisítésére, minden féle értelemben, politikailag de fizikailag is egyben.

Története az idők folyamán

Az ókorban

Az antiszemantizmus megjelenése már az ókorban megjelent, mégpedig Babilóniában, Egyiptomban és a Római Birodalomban, csak annyi különbséggel, hogy akkor nem etnikai megkülönböztetésként használták, hanem vallási megkülönböztetés képpen. A megkülönbözetetés oka, az volt, hogy a zsidók, kivel kiválasztott népnek tartották magukat, ezért nem léptek kapcsolatba más népekkel, s mindamellett a zsidók nem monoisták voltak, hanem többisten hitűek, amelynek következtében eltávolodtak azoktól a népektől akik csak egyisten hitűek voltak. Isteneik között szerepelt Yahu, Bethelt, Asimot, Anatot, Heremet.

Egyiptom ebben az időben perzsa uralom alá tartozott, melynek következtében az egyiptomiak nem szimpatizáltak a zsidókkal, templomukat, az elephantinéi templomot le is rombolták. Ennek következtében a zsidók templomokat építettek, s az ellenszenv a két nép között csak egyre nőtt,egyrészt azért, mert a zsidók a perzsa fennhatóságnak teljesítettek szolgálatot, másrészt, mert a zsidók tömegesen fogyasztották a bárányhúst, pészah ünnepén. Így alakult ki az a helyzet, hogy az egyik területen istenként tisztelték a bárányokat, a terület másik részén pedig előszeretettel fogyasztották azt. Annak ellenére, hogy az egyiptomiak és a zsidók között az ellenszenv egyre csak nőtt, szervezett zsidó üldözések ennek ellenére mégsem voltak. Arra törekedtek, hogy rendezni tudják a helyzetet.

Nagy fordulat következett be, amikor I. Constantinus császár a 4.-5. század fordulóján a kereszténységet más vallásokkal egyenjogúvá tétette, emellett I.Theodosius már államvallássá tette a kereszténységet. A kereszténység mind elméletében, mind gyakorlatában teljesen elhatárolódott a zsidó ideológaától.

A középkorban

A középkori világkép legfontosabb alapja a zsidó ideológia volt. A kereszténység legfontosabb könyve a Biblia, ahol az Ószövetségben Krisztus is zsidónak született, valamint arra is vannak feljegyzések, hogy a zsidók Isten kiválasztott népe. De ellentétek vannak a kereszténység és a zsidóság szellemi-logikai felépítésében. De már az Újszövetség az ortodox zsidókat úgy tűnteti fel, mint Krisztus gyilkosát, azaz, hogy a zsidók a felelősek azért, hogy Krisztust megfeszítették. Az egyik evagelista, Máté evangéliuma 27. bekezdésének 25. sora bizonyíték az elhangzottakra : ,,Vére rajtunk és fiaikon". Ezek után a közepkori nép teljesen kiközösítette és gettóba kényszerítette őket.

A koraújkorban

A nagy reformátor, Luther Márton arra törekedett, hogy a zsidókat keresztény hitre térítse, amelyet könyvében is megemlít, a ,,Hogy Jézus Krisztus is zsidónak született térítései nem voltak sikeresek, mivel a zsidók ragaszkodtak a saját vallaásukhoz és nem voltak hajlandóak a keresztény hitet felvenni. Miután Luther azt tapasztalta, hogy próbálkozásai hiábavalóak, akkor drasztikus lépésre szánat el magaát, mégpedig ő maga is beállt a zsidó üldözők közé, új könyvet írt, melynek címe a ,,A zsidokról és hazugságaiakról" amely nagyon nagy hatással volt a kortásaira. 

Több ellenszenvet is kiválottak azzal, hogy az Oszmán Birodalomba áttelepedett zsidók megtalálták helyüket a pénzügyi rendszerben. valamint az oszmánok vallásszabadságot is biztosítotottak számukra. Az ellenszenvnek volt egy másik oka is, mégpedig az, hogy elkezdtek megjeleni a pénzes zsidó réteg, akik befurakodtak a banki szférába. Annak ellenére, hogy a zsidók az idők folyamán mindig el voltak adósodva, s ők kellett kölcsönöket kérjenek, most a 17-18.században megfordult a kocka, a zsidók egyre agasabb helyeket fogalaltak el a ranglistán, sikeresen feljebb és feljebb emelkedtek. De természetesen a köznemesség és a pénzügyi szférában dolgozók nem nézték jó szemmel azt, hogy a zsidók is a pénzszférába kerültek.

Az újkorban

1860-ban használta Moritz Steinschneider, amikor az egyik francia filozófus antiszemitizmusáról beszélt. De Willheim Marr újságíró is használta ezt a szót, amikor cikkében a zsidogyűlöletet akarta helyetesíteni egy másik szóval. Majd a 19. századtól az antiszemitizmus átalakult és faji megkülönböztetést jelentett. A pénzügyi szférába berendezkedett zsidók olyan pozicókat foglaltak el, mint nyugaton a pényügyi szférába levők. Antiszemita pártok is kialakultak, már a 19 században, például Magyaroroszágon az 1883-as években. De nem voltak agresszív tevékenységek észlelhetőek a jogi egyenlőségük miatt. De ezzel ellentétben Oroszországban agresszív módon bántak el a zsidókkal, progromokat rendeztek megsemmisítésük érdekében.

= A két világháborútól, a második világháborún keresztül egészen napjainkig

Az első világháború után a zsidó ellenesség csak mégjobban nőtt azokban az országokban, amelyek a vesztes oldalon fejezték be a háborút, mert egyesek szerint a zsidók voltak azok akik az élő katonákat hátulról leszúrták. Az antiszemitizmus ideológiája ezek után sem csökkent, sőt egyre inkább növekedett. Adolf Hitler 1933-as hatalomra lépésével a zsidóság sorsa az eddigi legrosszabbra fordult, mert fokozatosan érkeztek a zsidó törvények, melyek arra kötelezték őket, hogy lassan-lassan minnél inkább kiszoruljanak a pénzügyi életből. Hitler szerint az árja faj csak akkor élhet békeségben, ha a zsidók örökkre eltűnnek a Föld színéről. Szerinte ők a felelősei minden balítéletnek, amely történet valaha is. Az általa kiadott törvények során a zsidók helyzete már tagadhatatlanul is drasztikussá vált, meghatározott helyen kellett élniük, sárga csillagaot kellett viselniük, majd semmilyen magas pozicíót sem foglalhattak el, a legvégső esetben pedig munka- és haláltáborokba szállították őket, ahol mindegyikkel végeztek. Majd a zsidók hatalmas kivándorlásáról vannak feljegyzéseink, mégpedig Palesztínába.