Szerkesztő:Bokorember/kivonulás
Kivonulás szerkesztés
Bevezető szerkesztés
Akkor beszélünk kivonulásról, amikor egy vagy több személy elhatározza, hogy elhagyja azt a társadalmat, ahol él és egy attól markánsan eltérő kulturális közegbe, illetve egy természetközelibb helyre költözik és ott megpróbál a társadalmi szolgáltatásoktól, infrastruktúrától minél függetlenebb módon élni(off-grid mozgalom)élni.[1][2]. Ennek koronként, kultúránként sok változata, fokozata lehetséges. Vannak például olyan kortárs emberek, akik úgy vélik, hogy a társadalom összeomlása már oly közeli és elkerülhetetlen, vagy valamely a társadalmi működéstől független katasztrófa esélye olyan nagy, hogy komoly előkészületeket tesznek ennek túlélésére (prepperek).[3] A fenntarthatóság szempontjából is lehet jelentősége az ilyen kísérleteknek, amelyek társadalmi innovációnak tekinthetők.
A kivonulás egyik példája hazai és nemzetközi szinten is az ökofalvak, amelyek esetében egy közösség egy valaha létező, de mára már kihalt falu területén, vagy teljesen új helyre költözik, épít, vagy újít felházakat és kezd el közösséget építeni. Ezekben a többségi társadalomtól való elzártság különféle mértékben valósulhat meg.[4] Ennél még radikálisabb utat választott 1997-ben a Gyöngy család, akik Magyarföldön egy jurtába költöztek, és ott élnek.[5] Szintén egy jurtába költözött a Paulics család 2011-ben, ahol állattartással foglalkoznak.[6] A kivonulás megvalósulhat technikai szinten is, ha például valaki radikálisan más módon építi fel házát, mint a szokásos, és arra törekszik, hogy az épület minél függetlenebb pl. autonóm ház legyen. Erre példa egy Wales-ben élő férfi, aki kifejlesztette a Low Impact House-t. Ez az eljárás igyekszik minimalizálni az építkezés és használat során felhasznált anyagot és energiát, emellett olyan egyszerű eszközöket igényel, amelyek lehetővé teszik, hogy egy ilyen épület nehezen elérhető helyen is felépíthető legyen.[7]
A kivonulás okai szerkesztés
Vallási indokú kivonulás szerkesztés
A világtól viszonylagos elkülönültségben élő szerzetesrendek életmódja is egyfajta kivonulás.
Meditatív célú kivonulás szerkesztés
Egyes Észak-amerikai indián törzseknél a beavatás előtt álló sámán időlegesen elhagyja a törzset, hogy látomást keressen. [8]
Politikai indíttatású kivonulás szerkesztés
Esetenként emberek kisebb, nagyobb csoportja politikai üldözés, vagy kilátástalanság miatt igyekszik megszakítani a fizikai kapcsolatot a társadalommal. Egy ortodox fundamentalista férfi családjával 1936-ban politikai üldözés miatt Szibériába menekült és az erdőben építettek egy házat és ott 40 évig a civilizációtól elzártan éltek. [9] Ide sorolható a környezetvédő mozgalomban kialakult ág, az ökofalu, amikor egy közösség egy új típusú társadalmi, gazdasági berendezkedést igyekszik létrehozni, amely fokozatosan, vagy radikálisan leválik a többségi társadalomról. Brazíliában több eset előfordult, amikor [10]
Az "ott ragadtak" szerkesztés
Hasonló eredménnyel jár, de eltérő szándék mentén. Távoli tájakon dolgozó tudományos szakemberek (földrajz kutatók, antropológusok, stb.) közül néhány letelepedtek egy az ő eredeti kultúrájától eltérő kultúrájú/életvitelt folytató közösségben, és ott folytatta életüket. Pl. Antoni Judit magyar történész és néprajzkutató a Marquesas-szigeteken kutatván találkozott egy helybéli férfival, akivel később összeházasodott, s részben ott él.[11] Egy baleset folytán vált a vajana törzs tagjává a kalandos utazásra vállalkozó André Cognat.[12]
mi a különbség a sima elköltözéshez képest?
Kivonulás a művészetben szerkesztés
Szecesszió szerkesztés
Irodalom szerkesztés
A második világháború elől először Olaszországba menekülő Lénárd Sándor két művében, az Egy nap a láthatatlan házban[13] és a Völgy a világ végén[14] című önéletrajzi írásaiban írta meg egy brazíliai faluba költözésének és az ott töltött évek történéseit. Henry David Thoreau Walden című könyve a szerző két éves erdőbe költözését meséli el, amelynek a szerző bevallása szerint egyik fő célja az volt, hogy a Jean-Jacques Rousseau által megfogalmazott elveket a gyakorlatba ültesse.[15] Mark Twain Huckleberry Finn-je is a kivonulás szándékával szökik meg, hogy puskájával, és a településekre éjszakánként belopózva lássa el magát.
Flmművészet szerkesztés
Az Út a vadonba című igaz történetet feldolgozó film egy amerikai fiatal utazásait, és kivonulását rekonstruálja, amelynek célállomása Alaszka. Az A part című film egy titokban egy trópusi szigetre költözött közösség életéről szól.
Források szerkesztés
- ↑ Vida Viktor a készülőkről és a hálózaton kívüliekrőlA Védegylet egy programja
- ↑ Off-gridangol nyelvű oldal
- ↑ Preppereket segítő honlapangol nyelvű
- ↑ Élőfalu Hálózat A magyar ökofalu kezdeményezések hálózata
- ↑ Magyarföldi jurtalakók
- ↑ Jurtában élnek: kiköltözött a természetbe a Paulics család Zalai Hírlap, 2011. szeptember. 23.
- ↑ Low Impact House
- ↑ John Fire/Lame Deer és Richard Erdoes: Sánta Őz, a sziú indián sámán2004 Filosz
- ↑ Negyven évig élt elzártan egy szibériai család Index 2013. január 30.
- ↑ [1]
- ↑ Polinézia gyöngyszemei Polinézia gyöngyszemei
- ↑ Antekume, avagy egy másik életMoly
- ↑ Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban Magvető 2005
- ↑ Lénárd Sándor: Völgy a világ végénMagvető 2002
- ↑ Henry David Thoreau: Walden Fekete Sas 2008