Derecskeigyula

TAKTABÁJ BÁJI PATAY KASTÉLY.

Tokaji hegyétől délnyugatra, mintegy nyolc kilométer távolságra találjuk a települést. Forrásokban 1446. évben már mai nevén szerepel. 1473. évben a zombori Cseh családé, majd 1700. évtől kezdve a Patay család birtoka. Taktabáj nevezetes látnivalói a 18. században épült kastély, valamint az egykor birtokos család temetkezési helyeként is szolgáló református templom. Utóbbi egyediségét belsejében látható, késői barokk stílusban festett falképei, valamint az azokról nyerhető információk jelentik. 18. században hasonlóan kifestett templomokat a katolikusok építettek. Látható itt a Habsburg család címermadara, a kétfejű sas, kastély dupla tetővel és torony sisakokkal, valamint a templom építési idejét közlő felirat (1782-1784).

Kastély építtetője, valamint a családi vagyon megalapozója Patay Sámuel (1679-1749) császári és királyi udvari tanácsos volt, aki ez időben kapta a Báji Patay nevet. Ő ll Rákóczi Ferenc harmincadosaként vett részt a tokaji vár 1705. évi ,,,elhányattatásában,,,. Ellenreformáció időszakában hasonló módon katolizált híveit jutalmazta így az uralkodó. Valószínű, hogy Báji Patay Sámuel katolizált, utódai építették a templomot, majd visszatértek korábbi hitükre. Kastély építőjeként Tornyossi Tamás kassai mestert, befejezését 1728. évben jelölik meg. Háromszáz évvel korábbi épület ma is használható állapotban van, iskola működik benne. Alaprajza, boltozati szerkezete alapján felismerhető benne a Felvidéken még reneszánsz pártázattal és három toronnyal épült kastélyok típusa (Frigyesvágás, Hajnik, Kéked). Jellemző rájuk a két szobasoros, két szintes hasáb alakú főtömb, melynek egyik hosszanti homlokzatához két kilépő tornyot illesztettek. Harmadik torony az épület másik oldalán, a homlokzat közepén áll, védi az épület bejáratát. Ennek az elrendezésnek gyakorlati haszna volt, hiszen az épület ablakaiból kézi lőfegyverekkel minden homlokzat és a közvetlen környék is védhető volt kisebb támadások esetén. Főtömb szerkezetét mindkét szinten, fiókos donga boltozatok adják, a haránt tengellyel párhuzamos boltvállakkal. Tornyok helységeit minden szinten kereszt boltozatok fedik és fogják össze. Templom falán látható ábrázolás ennek a kastélytípusnak egy barokk változata: Kaputornyot mindkét szinten széles ívvel nyitották meg, két oldalról fedett lépcsőtérrel megtámasztva. Összhangot a magasított kettős tetőszerkezet, a tornyok hagyma sisakja, illetve a bejárati torony íves oromzata biztosítja. Borovszky Samu Szabolcs vármegyét ismertető monográfiájában 19. század végén készült fényképfelvételeken egy klasszicista stílusú kastélyt látunk, kis dőlésű egységes tetőszerkezettel. Legnagyobb változást a külső lépcsőterek elbontása, helyükön a bejárati homlokzat egy-egy tengellyel való meghosszabbítása, illetve az új belső lépcsőtér kialakítása jelentette. Idézett képen különleges, három síkú főhomlokzat képét látjuk: első a három tengelyes bejárati sík, középen az eredeti főszárny egy-egy ablakkal szélesebb tömbje, harmadik a két hátsó torony egy- egy tengellyel kilépve. Klasszicista átépítés legszebben sikerült eleme az új oszlopos belső lépcsőtér, klasszikus arányú oszlopaival, háromszakaszos lépcsőjével, bábos korlátjával. Előzőekhez képest a mai főhomlokzat egyhangúbb képet mutat. Erre feltehetően a 20. század első felében kerülhetett sor, statikai problémák miatt. Erre utal a jobb oldalhomlokzathoz épített két szintet átfogó támasztó pillér. Főhomlokzatot két szélén egy-egy újabb, keresztboltozatokkal összefogott résszel toldták ki. Főtömb így három szobasoros lett, a két hátsó csatlakozó toronnyal. Harmadik toronyból látszólagos közép rizalit lett, megbontva a korábbi változatok harmóniáját.t