Szerkesztő:Eino81/Párvusz
| Párvusz | |
 | |
| Párvusz alkot | |
| Született | Kiss Norbert 1981. március 1. (43 éves) Budapest, Magyarország |
| Foglalkozása | grafkus, nyelvész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Párvusz néven alkotok (de becsületes nevem Kiss Norbert - a Párvusz a Kiss név latin formájának magyarosabb alakú változata), ha rajzolok, festek vagy fára égetek. Komolyabb műveim 2005 óta vannak jelen. 2007-ben hét képem kikerült Norvégiába, közülük kettőt, a Számi Mona Lisát és a Beiarni házigazdámat eladták. Témáim különbözőek, volt számi korszakom, fekete-fehér korszakom, kereszt-korszakom, és most, 2009-ben faégetéses korszakom van. Embereket, portrékat készítek legszívesebben, tájképeket meg legfeljebb háttérként. Szeretek híres képeket átalakítani, más szögből mutatni. Hatott rám Leonardo da Vinci, Vermeer, Alfons Mucha, Hundertwasser, Sándorfi István és Szász Endre.
A Toszkán Mona Lisa (2009) szerkesztés
Leonardo híres művét, a Mona Lisát már számtalanszor próbáltam meg megrajzolni, átrajzolni. Volt, hogy tökéletesen sikerült, a probléma az volt, hogy zsírpapíron. volt, hogy megpróbáltam lefesteni, de az emberi bőrszínnel, vagy magával a színes festéssel voltak gondjaim, így mindig hamvába holt a kísérlet. Hosszú évek múltán 2009. szeptember végén estem neki a faégetéses változatnak. Október 5-én este el is készültem a képpel.
A kép az eredeti utánzataként indult, de végül a sok sötét rész miatt azokat világossá tettem, a haját hullámosítottam, ami az eredetin csak részben látható. A háttér is más, a két fele nem kötődik össze, szándékosan, ahogy az is szándékos, hogy az árnyékok a női alakon jobb felé esnek, míg a háttérben balra. Elrugaszkodtam a hegyes tájaktól, egy toszkán szőlőtermelő vidék és Firenze képe lebegett a szemem előtt, amikor a hátteren dolgoztam. Külön törekedtem arra, hogy a háttér semmiképp ne vonja el a figyelmet a nőről, így a lehető leghalványabbra égettem a hegyeket, fákat. Kevés égetett képet szoktam aláírni, ezt aláírtam, bár eredetileg sokkal leonardósabbra terveztem a szignót. A szőlősor a végén még kapott 3 plusz karót, hogy jobban betöltse a teret, de a kép alsó része jobb és baloldalon végül nem lett kitöltve tárgyakkal, bár elgondolkodtam egy szőlőfürtön a bal oldalon.
Márti Mucha stílusában (2009) szerkesztés
Alfons Mucha morva festő képei egy tavaszi kiállításon nyűgöztek le, a hazaúton már tervezgettem egy női alakos képet, ami végül a barátnőm alakja lett. Mucha legfőbb stíluselemeit - női alak, lobogó-kunkorodó haj, a küldő vastag vonal, a kör, a szecessziós díszek - mind megpróbáltam beletenni a képbe. Az alul és felül lévő cirádákat a saját gondolataim szerint húztam. A kép 2009 júniusában készült.
Márti haja nem vörös, hanem barna, csak - mivel először alkalmaztam ezt a festést, nem találtam a barna színt, de végül sokkal jobb lett így, a kékes háttérrel együtt sokkal szecessziósabb hatást keltett. Mintegy öt Mucha-képet kellett tanulmányoznom ahhoz, hogy ezt az eredményt kapjam. Az alul látható liliom nem szokott muchai elem lenni, bár stilizált vagy kidolgozott virágok szerepelnek a képein, az én egyik kedvenc virágom - amit egyben a legjobban is tudok rajzolni - a liliom, így került oda.
A képe egyik hibájának tartom viszont, így utólag, hogy a hajába több vonalat is húztam. Nerm rontott nagyon a képen, de ha újra rajzolnám, azok nélkül tenném.
A leány gyöngy fülbevalóval, amint a delfti főtéren áll, kezében az eredeti képpel (2009) szerkesztés
Ez a leghosszabb nevű képem, de kellett is, így meg van magyarázva benne minden. Letagadhatatlan, hogy a fő motívum a képen a leány alakja, aki a Leány gyöngy fülbevalóval című Vermeer-kép témája is egyben. Felfedezhető egy kör a lány feje körül, valamint a sárga kendője is táncot jár a szélben, ezek viszont a korábbi Mucha-kép hatása, mivel az csak pár nappal korábban készült.
A lány a delfti főter áll, abban a városban, amihez Vermeer egész élete köthető. 2009 májusában szerencsém volt Delftben járni, így láttam a főteret, és láttam azt a házat, amiben a művész született. A szülőháza a lány fejétől bajra lévő sarkon a felénk eső ház. Azt a fénykép alapján igyekeztem hűen visszaadni, a többi ház már tipikus németalföldi stílust követ. A háttérben az Újtemplom látható, a valóságosnál kicsit megnyújtottabb alakban. A lány kezében lévő dologgal sokat gondolkodtam. Végül az eredeti kép egy részlete mellett döntöttem, úgy ábrázolva azt, hogy tudni lehessen, miről is van szó. Külön tetszik nekem a talaj színe, kidolgozottsága. Barátnőm kifogásolta a ruhája túlontúl szerzetesi csuha szerű színét. Tagadhatatlan, hogy a barna és a szürke dominálnak a képen, de a tipikus vermeeri kék és sárga is kihagyhatatlan volt, ráadásul a téma közepén.
Kevés képet írok alá, de ezt aláírtam. Az aljának elmosottsága mellett úgy éreztem, ez kell oda.
A Mucha-hölgy (2009) szerkesztés
Sokak szerint a legszebb képem, és egyben a legméretesebb is, több mint egy méter magas, így érthető, hogy ezt volt a legnehezebb papírra vetni. Az édesanyámnak lett ajándékozva. Aláírással ilyen szép képet nem szándékoztam rondítani.
Az ötlet egy Brnóban vásárolt Mucha-kötet címlapjáról indult ki. A kép főleg narancssárgás hatású volt, én ettől nagyon elrugaszkodtam. 2009. augusztus 1-jén álltam neki, az albérletből való kiköltözésem utolsó estéjén. A papírt a falra ragasztottam, így próbáltam meg a vonalakat megrajzolni. Mindig is bajom volt az arányokkal, de most sikerült úgy-ahogy mindent eltalálni. Ahol lehetett, módosítottam rajta, hogy ne egy az egyben Mucha képe legyen. A csípője például szebb lett, kerekebb.
Másnap áthúztam tussal a ceruzavonalakat. Annyira dolgozni akartam rajta, hogy nem bírtam várni. Ha elkap az ihlet, nem szabad leállítani. A festéshez nem mertem nekiállni. féltem, hogy elrontom, főleg a bőre színét. Amennyire csak lehetett, próbáltam halványítani a bőrszínt. A ruhája élénk színt kapott, a növényeket is sokkal szebbre festettem. Az egyik nagy hiba, ami alig látható, a szoknyájának a bal fele. Azt ugyanis kis ecsettel kezdtem, majd miután láttam, hogy naggyal is mehet, a jobb oldala és az alja már így készült el. Úszott is a papír a festékben. A nő mögött meghagytam a növényzetet, csak én kékesebb színt adtam neki.
Az, hogy most ilyen élénk, az annak köszönhető, hogy beszkenneltettem. Nyolc részből kellett összevágnom, így ha eltérés látható benne, az emiatt van.
Kelta kereszt (2009) szerkesztés
Ez volt a második nagyméretű égetett képem. És egyben a leglassabban elkészült is. A magam számára készült, valójában azért is, hogy teszteljem, hol vannak a határaim, mire vagyok képes égetéssel. Ez az egyik olyan képem, ami nem köthető művészhez, inkább kultúrához. A kelta kultúra mindig is vonzott. Ezt a keresztet már évek óta tervezgetem, mindig újabb elemek épültek bele, az alján lévő ciráda szinte a végső volt ebben a folyamatban. Kezdetben annyi volt a terv, hogy középen lesz ez a kereszt. Majd hetekig üres maradt a többi rész. Egy skót útikönyv olvasása közben fedeztem fel ezt a mondatot: Rugadh Alba airson a bhith saor, azaz Skócia szabadnak született. Gondoltam, ez jól nézne ki alul, szép kelta betűkkel. Miután a kép skót témát kapott, a felső sarkakba a skót címeroroszlánt tettem, szembefordítva egymással. Kicsit kiemeltem őket a helyükből, amit külső árnyékolással tettem. A két oroszlán közé később került a kelta díszítő motívum, nehéz volt elsőre megcsinálni. A szöveg jelentésének megfelelően szükségem volt még valamira a kép alsó részén, így került oda a széttört lánc (szabadnak született). A végső lökést a kereszt köré rajzolt fény adta meg. A készítés egy része látható a youtube-on is: Itt.
Escher a saját stílusában (2006) szerkesztés
Ez egy 2006 decemberi kép, emlékszem, röviddel karácsony előtt készült el, úgy 2 óra alatt. Egyik fő példképem, Escher stílusában, és azt gondoltam, jó lenne ő magát ebben a stílusban látni. Főképp fekete-fehérben dolgozott, ez a képem még a fekete-fehér korszakomra tehető. Egyike azoknak a képeknek, amik kikerültek Norvégiába.
Sokaknak tetszik, nekem sokáig az egyik kedvencem volt. Ez volt ugyanis az első abban a sorozatban, ami híres művészek átdolgozott képeit tartalmazza. Egy német felhasználó egy ideig a kezdőlapján tartotta, külön büszkeséggel töltött ez el.
Igyekeztem vonalas technikával dolgozni, ahogy Escher is, az egyetlen, ami szerintem nem lett a legtökéletesebb, az árnyékok a fej belső karélyain. Egy esetleges újrarajzolás alkalmával már törekenék a megfelelő elhelyezkedésükre. De ezt leszámítva, az egyik első tökéletes művem volt.
Kish (2007) szerkesztés
A kép címe szándékosan lett angol. A családnevem áll ugyanis a kép közepén, témaként, még ha alig látható is. Arab írással írtam oda, hogy Kiss, majd tettem elé egy alefet és mögé még egy k-t, így kis eltorzítással latin betűkkel is olvasható a Kiss név. A kép bal oldalán, a nagy alef alatt a Korán első mondata, a baszmala olvasható. A név előtti nagy alef mögött egy minaret, a szöveg föltött egy mecset teteje, egy csillag, egy madár születése látható. Számos más arab betű is el van rejtve a képen, alul középen pl. egy lámalif, valamint - ezt először nem tudatosan csináltam, az arab nevem belső részében elrejtett díszítés egyes részei nagyon hasonlítanak arab szavakra. A jobb oldalon, mintegy támpontot adva, hogy honnan is kell nézni a képet, egy arab kereskedőhajó látható, díszes vitorlával. A kép több részlete már magában is olyan, mint egy tetoválás. Az egyik kedvenc képem emiatt (is). A fekete-fehér korszak betetőzésekor készült. Ezután a kép után főleg színes képeim készültek, de sokszor néztem ezt a képet, további ihlet merítése miatt.
Márti címere (2008) szerkesztés
A fekete-fehér korszakom egy kései terméke ez a kép, 2008 tavaszából. Nem saját ötletből indult, de a kialakításában már én voltam a ludas. Történt ugyanis, hogy a barátnőmnek egy kurzuson meg kellett rajzolnia a képzeletbeli címerét. Később megmutatta nekem a vázlatát. Ez ihletett meg. Kisebb változások persze történtek a vázlathoz képest, pl. a címer közepén tengwar betűt (M) Márti neve miatt tettem bele, eredetileg egy kelta kereszt lett volna a helyén. A semper teus rossz latinságom ellenére van ott, örökké a tied jelentéssel szándékoztam használni. Mivel szeretem a képeimet felosztani részekre, a háttér is fekete-fehér részekre szakadt. A részek kitöltésekor kimaradt egy rész, ami megtetszett nekem, így a többi is olyan lett, sőt, a felső jobb oldalon egy madár repülése látható így. A bal felső rész hiányos, szándékosan. A szem Mártinál is megvolt, ezt a szemformát 1997 óta használom, akkor vetettem először papírra így. A kis díszítő motívumok a középkori kódexdíszítés elemeiből származnak, bár saját alakítással.
Számi Mona Lisa (2007) szerkesztés
Ez volt a 2005 után készült képek közül az első a Mona Lisa-sorozatból. És egyben az egyik az első színes képek közül, 2007 tavaszáról, valamint, ha már a sorozatokról és korszakokról van szó, ez a kép még a számi-korszakomba is beleillik. 2009-ig ez volt a legszebb képem, míg a Mucha-korszak képei le nem taszították a trónról.
Mint általában a Mona Lisa-képeimen, itt is középen a nőalak a fő hangsúlyú. Esetünkben egy svédországi újságban találtam meg egy számi lányt, Tina Harnesk-et (aki tud róla, hogy készült ez a kép, látta is), a ruhája viszont már a Jokkmokk környéki számi női népviselet (Anna Kuhmunen ruhája). A háttérnél itt még megmaradtam a szokásos hegyes leonardói vonulatnál, viszont, ami a kép érdekessége, a háttérben látható völgyet és hegyeket én fotóztam Norvégiában. A kép tussal rajzolt szélű, és akvarell-szerű festékkel színezett. A mostani akvarelles képeim mellett halványabb. Annyiban azonban különbözik a Mona Lisa-képektől, hogy a test nem a kép közepén helyezkedik el, hanem kisséb balra.
Anatómia négy részletben (2005) szerkesztés
A híres, 2005 óta létező fekete-fehér sorozat negyedik képe volt ez a kép, egyesek szerint az egyik legjobb, és legérdekesebb témájú képem. Még a kollégista éveim alatt született, ami azért volt jó, mert sok orvostanhallgató lakott ott, akik kölcsön tudtak adni nekem anatómiai könyveket. Így született meg ez a mű is pár nap alatt.
Az arc egy fiktív arc, nem az enyém, ahogy néhányan gondolták. Rétegről-rétegra halad és mutatja be, mi lehet a következő réteg alatt. A kép két nagy hibája közül az egyik pont itt rejlik, de nem árulom el, hogy hol, meg kell keresni. A háttér felosztása nem lett a legjobb, de mint mondom, ez a korszak első képei között volt, de egyértelmű, hogy ezeket a felosztásokat Szász Endrétől vettem. Nekem a csontos réteg tetszik a legjobban, legkevésbe pedig az agy része.
A leány a gyöngy fülbevalóval a mester szobájában (2009) szerkesztés
Vermeer képe úgy látszik csak rövid címekre sugall engem. Ez a kép 2009 októberében készült. Mivel kiégetve nagyon nehéz lett volna ennyi sötét hátteret, mint az eredeti képen, ezért úgy döntöttem, kitöltöm a teret, látványossá téve azt. Vermeer képein általában egy szobabelső látható, így onnan vettem az ötletet, valamint a tárgyakat is. Így került a falra egy - amúgy a megszokottnál nagyobb - térkép, alá egy asztal, egy nyitott ablak, és egy ülőpad. A ruházat és a fej árnyékolása halványabb lett, mint az eredeti képen.
Dewi, a kicsi vörös welszi sárkány szerkesztés
S hogy ne csak komoly munkák legyenek itt, íme a legfrissebb alkotásom. Ő Dewi, a kicsi vörös welszi sárkány, a welszi zászlón is szereplő welszi jelkép.
Ma reggel (2009. október 8.) azon gondolkodtam, hogy egy welszi ismerősömmel összehozhatnánk egy három-képkockás napi képregényt vele. Ő adná a welszi nyelvű szöveget, én a képeket. Még folynak a tárgyalások a projektről, nagyon friss még az ötlet...
Cestgin il capricorn szerkesztés
2009 végén kezdtem el Cestgin történetét írni és rajzolni. Egy romans nyelvű ismerősöm látta a welszi Dewi képregényemet és mivel ő a Punts magazin főszerkesztője, megkért, rajzoljak nekik is hasonlót. Így született meg Cestgin. (Neve 15 romans név közül lett kiválasztva és kicsinyítve.) Az első képkockák a 2010 januári számban jelentek meg, majd elkészült a februári szám is:
| Cestgin e l'apocalipsa |
Cestgin en freestyle |
Cestgin e ses impediment |
|---|---|---|
 |
 |
|
| Cestgin e l'architectura |
Cestgin il voluntari |
Cestgin ed il emprendissadi |
 |
 |
|
Fordítás:
|
1. rész:
|
2. rész:
|
3. rész:
|
Ange Sandorfi képe szerkesztés
Ez a pirográf kép majdnem megsemmisült még a készítése közben. Elég régen álltam neki elkészíteni, még 2009 november elején, de aztán nem volt ihletem, így a képnek csak a köze volt kész, úgy-ahogy. Január közepén egy faégetést kellett a barátnőméknek készíteni, de nem volt faanyagom, Pesten meg nem tudtam, merre találok ilyet. Márti épp jött fel Szegedről, apám is mondta, hogy körülnéz, ha nem találtak volna falapot, ezt kellett volna lesmirgliznem. De szerencsére nem így tettem és valamikor február végén végre be tudtam fejezni, a saját stílusomban, amihez egy ajándékkép készítése adta az ihletet. A képet 2010. március 30-án adtam át a képen lévő hölgynek, Sándorfi István lányának. Ja, merthogy a kép eredetije egy Sándorfi-kép volt.