E könyv anyagának összeállítása idején, 2010 szeptemberének első napjaiban a magyar Wikipédia szócikkei között mintegy 130 olyat találtam, amely valamilyen módon kapcsolatba hozható a textil- és a textilruházati iparral. A feldolgozott témakörök ezen belül rendkívül szerteágazóak, a textilipari nyersanyagoktól kezdve a különböző technológiai eljárásokon és gépeken át a technikatörténeti és művészeti vonatkozásokig nagyon sok mindenre kitérnek, ide értve még a háttérintézmények (oktatási, kutatás-fejlesztési intézmények, múzeumok, szakmai egyesületek) egy részét is. A szócikkek kidolgozottsága, terjedelme is nagyon különböző, számos szócikk témáját tekintve nagyon érdekes és informatív lehetne, de továbbfejlesztésre, bővítésre, pontosításra szorul. Mindezek szem előtt tartásával állítottam össze az itt következő oldalakon, témakörök szerint csoportosítva azokat a szócikkeket, amelyek ‑ szerény véleményem szerint ‑ már most is megütik azt a mértéket, ami egy ilyen kiadványnál megkívánható. Az anyag tehát messze nem tekinthető teljesnek, hiszen az itt olvashatókon és a Wikipédia szócikkei között most fellelhető további szócikkeken túlmenően még rengeteg fontos és érdekes témakör vár feldolgozásra a textil- és textilruházati ipar témaköréből és azok termékei között is. Ezt a Wikikönyvet tehát a jövőben folyamatosan bővíteni szeretném. Ehhez természetesen nem csak a magam munkáját adnám, hanem abban reménykedem, hogy más szerkesztőtársak is csatlakoznak hozzá és érdeklődési körük, szakmai ismereteik alapján segítenek a meglévő és tökéletesítésre váró szócikkek javításában, a témába vágó új szócikkek megírásában.

Textil- és textilruházati iparról van szó. Fontos tudni, hogy szakmai szempontból ez jelentős különbséget jelent. A textilipar az, amely a nyersanyagok ‑ az ún. szálasanyagok ‑ feldolgozásával a fonalakat és a belőlük készült különböző kelméket (szöveteket, kötött kelméket, csipkéket stb.), illetve a közvetlenül a szálakból készült nemezeket, nemszőtt kelméket előállítja. Ezek egy része a textilruházati ipar alapanyagát képezi, vagyis ezekből készülnek a legkülönbözőbb ruhadarabok, de emellett a textilipar termékeit más, nem ruházati célokra is felhasználják ‑ gondoljunk csak a lakástextíliákra (függönyökre, bútorszövetekre), a háztartási textíliákra (ágyneműk, asztalneműk, törülközők stb.), valamint az egyre fontosabbá váló műszaki és egészségügyi textíliákra, amelyek ma a textíliák világfogyasztásának mintegy 1/3-át teszik ki!

Hangsúlyozom a textilruházati ipart, hiszen ruházkodásunkban nem csak a textíliák játszanak szerepet, hanem például a bőrök, szőrmék, műbőrök is, amelyek viszont más iparágak termékei. A jelen kiadvány ezekkel nem foglalkozik ‑ ez más szerkesztőtárs „asztala”.

Abban a reményben adom közre ezt a gyűjteményt, amely a fentiek okán a „Fejezetek a textil- és textiruházati ipar tárgyköréből” címet viseli, hogy számos hasznos információhoz juttathatom általa a témakör iránt érdeklődő olvasókat. Hogy van érdeklődés a téma iránt, azt a Wikipédia olvasottsági statisztikája igazolja, és ennek igazán örülök.

2010. szeptember 7.

Lázár Károly (Elkágyé)