Gahard
"GAHARD NEVÉBEN ELPÁROLOGNI!"
GALACTIC FEDERATION EARTH DIVISION HEADQUATER New Earth Project
"Ellenségem ellensége a Barátom!"
A magyar alkotmány 61. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra.”
A véleménynyilvánítás szabadsága legegyszerűbben azt a morális jogot jelenti, hogy mindenki azt mondjon, amit akar. A véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja a hallgatás jogát is (negatív véleménynyilvánítási szabadság).
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a véleményszabadság a kommunikációs szabadságok anyajoga. Ez azt jelenti, hogy a véleményszabadság több szabadságjogot foglal magában. Ide sorolható: a szólás- sajtószabadság (beleértve az összes médiumot), az informáltsághoz való jog, az információk megszerzésének szabadsága, a művészi, irodalmi alkotás szabadsága, a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága, a tudományos ismeretek tanításának szabadsága, (illetve szorosan ide kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a gyülekezési jog is). A véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása azért alapvető fontosságú minden demokratikus jogállamban, mert célja, hogy az egyén számára lehetővé tegye a szabad kommunikációt másokkal, hogy mások véleményét formálja, meggyőzhessen másokat a maga álláspontjáról.
A véleménynyilvánítás az egyéni önkifejezés alapja lehetővé teszi az egyén számára, hogy vágyait, gondolatait, szándékát megfogalmazza, másokkal megossza. A véleménynyilvánítás szabadsága minden közlés szabadságát magában foglalja, mégpedig függetlenül annak módjától, értékétől, erkölcsi minőségétől és legtöbbször valóságtartalmától is. A véleménynyilvánítási szabadság határainak megvonásánál indokolt különbséget tenni értékítélet és tényközlés között. Értékítéletre, egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítás szabadsága minden esetben kiterjed függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul.
Fokozott védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak. A véleménynyilvánítási szabadság nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának (tudatosan hamis közlés) vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta.
Az Alkotmánybíróság egyik határozatában azt is kimondta, hogy a közszereplőknek, közhatalmat gyakorlóknak (pl.: politikusok, hivatalnokok, újságírók stb.) jóval több kritikát – adott esetben sértést – kell elviselniük mint az „átlagpolgárnak”.
A véleményszabadság nemcsak az egyéni önkifejezés alapját teremti meg, hanem hozzájárul a demokratikus és nyitott társadalom fejlődéséhez is azzal, hogy lehetővé teszi nézetek, eszmék szabad kifejtését még akkor is, ha azok egyeseket megbotránkoztatnak népszerűtlenek vagy sajátos elképzeléseken alapulnak. A véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe van az alapjogok között, de ez nem jelenti azt, hogy az élethez vagy az emberi méltósághoz hasonlóan korlátozhatatlan lenne, de mindenképpen azzal jár, hogy csak igen kevés joggal szemben kell engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.
forrás: www.tasz.hu
Zsoltárok 23:3 Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az Ő nevéért.