Szerkesztő:Garamond/Hutter Ottó (TKI)

Hutter Ottó (1930[1][2] – 2006[3] és 2009[4] között), állami díjas (1985) villamosmérnök, a Távközlési Kutató Intézet tudományos főosztályvezetője.

ÉleteSzerkesztés

A Távközlési Kutató Intézet vezető munkatársa, sokoldalú mérnök volt, aki több területen is eredményesen munkálkodott. Kezdetben elektronikai-technológiai problémák megoldásában kifejtett munkásságát említik. Ezek a félvezetőgyártás, majd a radar- illetve televíziós képmegjelenítés témakörébe estek.[5][6][7][8][9]

Később csoportjával[10][11] átviteltechnikai berendezések kifejlesztésében tűnt ki.[12]

Digitális átviteltechnika

  • 1971 (05)
FDM és PVM berendezések kutatása és fejlesztése a TKI Digitális Átvitel- és Kapcsolástechnikai Főosztályán[13]
? FDM Frekvenciaosztásos multiplexelés PVM nem PWM? Impulzusszélesség-moduláció

PCM impulzuskódmodulációs berendezések

  • 1972 (09)
PCM 32 típusú berendezések rendszertechnikai felépítése[14]
  • 1974 (03.4)
Szabadalom. PCM-rendszer mérés. [15]
  • 1974 (10)
Digitális híranyagok és digitális berendezések a távközlő hálózatban témához korreferátum: PCM-technika bevezetése által jelentőssé váló új szolgáltatások.[16]

Már az 1960-as években felfigyelt a honvédség vivőfrekvenciás átviteltechnikai fejlesztéseik eredményeire, ekkor a csoportot ráállították speciális híradástechnikai berendezések kidolgozására.[17]

Természetesen azonban nem csak ezeknek a rendszereknek a fejlesztése történt az irányításával. Közreműködött egyebek közt az AKS[18] modulációs rendszer kidolgozásában is, ami a TKI igazgatója, Ács Ernő koncepciója volt, és 1962-től egészen 1975-ig napirenden maradt.[19] Az AKS-rendszer azt az ígéretet hordozta, hogy lényegesen több, végső összevetésben körülbelül kétszer annyi információt képes átvinni egy csatornán, mint az akkor már létező, de sorozatgyártásba még nem került PCM–TDM (impulzuskód-moduláció, és a jelek időosztásos multiplexelés révén történő átvitele). A megoldás végül nem maradt talpon a nemzetközi versenyben, de az elképzelésben érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel a későbbi internetes átviteli protokollal.[forrás?]

A 70-es évek elején határozta el a TKI, hogy távközlési profilját a digitális átvitel irányában bővíti ki, korábbi tevékenységük révén ebben is Hutter és munkatársai kerültek meghatározó pozícióba.[20] Ennek az évtizednek összegzi az eredményeit a PCM a távközlésben[21] című szakmunka, melynek létrehozásában társszerzőként működött közre.

A vezetése alatt álló osztály a távbeszélő és adatátvivő rendszerek kifejlesztése során kezdettől fogva korszerű, digitális, mikroprocesszoros megoldásokat keresett.

Korszerű, digitális modem

  • 1981 (11)
(Digitális) Orion modem fejlesztése

[22]

Digit telefonhálózatok és központok, rural vagy városi környezetre

  • 1980 (08)
Digitális (PCM) rural telefonhálózatok kialakítása

Elektromech központok bővítése, multi-mikroproc vezérlés

  • 1983 (01)
elektromechanikus telefonközpontok bővítése, rurál vagy városi környezetben. (PCM kódolás, a multi-mikroprocesszoros vezérlés, időosztásos multiplikálás)
  • 1983 (02.1) (02.2)
Meglevő telefonközpontok bővítése elosztott digitális előfizetői fokozatokkal.
  • 1985 (04.1)
PCM kapcsolófokozat.
  • 1985 (06)
PCM kapcsolófokozat szinkron működésű tartalékolt vezérlőegységgel
  • 1984 (03.6)
Szabadalom. Többfrekvenciás jelzések vétele digitális feldolgozással. [24]
  • 1986 (04.2)
ARF távbeszélőközpont bővítése
  • 1986 (04.3)
Digitális telefonközpont
  • 1987 (04.4)
PCM távkapcsoló rendszer
  • 1986 (03.7)
Szabadalom. Távbeszélő rendszerhez mérő-tesztelő berendezés. [25]

Állami DíjSzerkesztés

1985-ben Állami Díjat kapott, a vele ezen a területen együtt tevékenykedő kollégáival megosztva („A híradástechnikai nagyberendezések, komplex rendszerek kidolgozásában, a termékszerkezet korszerűsítésében végzett kimagasló tudományos és irányító munkásságukért”).[26][27] A díj indoklásában felsoroltak egy része ugyancsak a Távközlési Kutató Intézet alkalmazottja volt[28], a többiek ezzel szemben az állítólagos Elektronikai Igazgatósági Vállalat munkatársai.[29][30][31] Az elnevezés a Vezérkar 2. Csoportfőnöksége (vagyis a katonai felderítés) mellett működő Magyar Néphadsereg Elektronikai Igazgatósága intézményét takarta. Ez a körülmény magyarázza, hogy a magas elismerés ellenére nyilvánosan nem részletezték a fejlesztők eredményeit.[32] [33][34]

Nyugdíjba vonulása előtt még részese volt annak a nagy paradigmaváltásnak, amit az optikai távközlés megjelenése és elterjedése jelentett.

Optikai távközlés rendszereinek fejlesztése

  • 1987 (07)
optikai átviteltechnikai berendezés (említés)
  • 2020 (12)
Az optikai távközlés hazai elindulása visszatekintés 1970-1990-re
TKI Optikai átviteli berendezések fejlesztése, OVB-480 [optikai vonali berendezés]
DMB-480 [digitális multiplex berendezés?]
Körülbelül 1990-ben mehetett nyugdíjba.
1988 Híradástechnika
tercier digitális multiplex betét DMB-480
szekunder DMB-120
(kevés említés!)
1989 Híradástechnika
tertacom fénytávközlés OVB-480 optikai vonalszakasz
(kevés említés!)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Almanach
  2. Iskolai értesítők (Hutter Ottó és a felsorolt években vele azonos osztályba járó testvére, Iván osztályfoka és a tanulók születési éve.)
  3. Halálának dátumát nem ismerjük, a fia 2006-os gyászjelentésében szerepel a neve, ezért ennél korábban nem történhetett.
  4. Hazai tévé-képcső 10. o. (A visszaemlékező szakcikk felsorolja a már elhunyt volt kollégák közt.)
  5. Hazai tévé-képcső
  6. Szabadalom (152.624)  – 1966
  7. Szabadalom (151.228)  – 1964
  8. Szabadalom (151.414)  – 1964
  9. Számos szabadalma volt, ezek mindegyike munkatársaival együtt benyűjtott, szolgálati találmány volt, ezért ezt külön nem jelezzük.
  10. Hutter Ottó, Paksy Géza, Meggyesi Csaba, Tatai Péter, Heszberger Antal (a forrásban Hessberger), Blum Endre etc.
  11. Magyarország a XX. században IV. 256., 259.
  12. Magyarország a XX. században IV. 256
  13. Dr. Kiss István – Hutter Ottó: FDM és PVM berendezések kutatása és fejlesztése az intézet Digitális Átvitel- és Kapcsolástechnikai Főosztályán. In A Távközlési Kutató Intézet jubileumi évkönyve 1950–1970. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1971. 29–34. o.  . (A kötetet ismertetik: Híradástechnika, 1972.)
  14. Lajkó Sándor (TRT) – Hutter Ottó (TKI) – Bakos Gyula (TKI): PCM 32. típusú berendezések rendszertechnikai felépítése. Közlekedéstudományi Szemle, XXII. évf. 3. sz. (1972) 145. o. 2021-00-00 (A Híradástechnikai Tudományos Egyesület és a KTE Postai és Távközlési Tagozata közös rendezésében.) hibás elérési dátum
  15. Szabadalom (165.851)  – 1974
  16. Hutter Ottó: PCM-technika bevezetése által jelentőssé váló új szolgáltatások: Korreferátum a Digitális híranyagok és digitális berendezések a távközlő hálózatban előadásokhoz. Közlekedéstudományi Szemle, XXIV. évf. 12. sz. (1974) 575. o. 2021-00-00 ) hibás elérési dátum
  17. Magyarország a XX. században  255–256., 259.
  18. Az AKS rövidítés feloldása: címkód, Adressen-Kode-System. – Az AKS-rendszer történetéről lásd: Berecz Frigyes, BHG Híradástechnikai Vállalat: Az elektronikus kapcsolástechnika megjelenése és elterjedése Magyarországon. Híradástechnika, XXXV. évf. 11. sz. (1984) 484. o. Hozzáférés: 2021. ápr. 5.
  19. AKS programok 244. o. A katalógus két program esetében jelöli meg szakértőként Hutter Ottót. a) AKS-rendszer szimulálás. A beérkezés és a kiszolgálás időpontjainak különbségéből adódó hiba minimalizálása valamint b) AKS szimuláció 2. Torlódási torzítások számítása Monte-Carlo-módszerrel. Mindkét programot az ugyancsak TKI-s Siklósi Attila írta, GIER-ALGOL-4 programnyelven.
  20. Magyarország a XX. században  258.
  21. PCM a távközlésben. Főszerk. Lajkó Sándor, Lajtha György. Budapest: Műszaki. 1978. 791. o. ISBN 963-10-2071-1 Hozzáférés: 2021. ápr. 5.  
  22. Mónus Miklós: : A távközléskutatók témát választanak. Népszava, CIX. évf. 110. sz. (1981. máj. 13.) 4. o. 2021-00-00 Orion modem fejlesztése. Lehet idézet: A melyiket válasszuk? – kérdésre végső soron Hutter Ottónak, a TÁKI tudományos főosztályvezetőjének kellett felelnie: – Elvileg választhattam volna bármelyiket, valójában azonban muszáj volt a digitális típust, vagyis az akkor (2–3 éve) még világszerte újdonságnak számító mikroprocesszoros modem mellett dönteni – magyarázza. – A TÁKI kutatói, gazdálkodási szelleme, a tervezőirodákban uralkodó légkör azt diktálja, hogy minden várható nehézség ellenére vállalnunk kell az újjal járó kockázatot, ha az a műszaki haladás élvonalába tartozó berendezést eredményez hibás elérési dátum
  23. Szabadalom (188.998)  – 1986
  24. Szabadalom (191.428)  – 1987
  25. Szabadalom (195.711)  – 1988
  26. MTVA 1985
  27. Sajtóközlemény 1985
  28. Dr. Forgó László a TKI tudományos főosztályvezetője, Dr. Heszberger Antal a TKI tudományos főmérnöke, Kiss István, a műszaki tudomány kandidátusa, a TKI vezérigazgatója
  29. Balázsi Károly mérnök, polgári alkalmazott, HM főtanácsos, Lugosi György vezérőrnagy, osztályvezető, Szőnyi István mérnök ezredes, osztályvezető, Szűcs László mérnök ezredes, igazgatóhelyettes
  30. Felderítő Szemle
  31. Germuska
  32. A Magyar Néphadsereg állományába tartozó említett szakemberek kutató, fejlesztő, szervező és támogató tevékenysége rádiófelderítő- és -zavaró-rendszereknek a harmadik világba történő nagyszabású exportjára irányult.
  33. Kolozsvári Sándor: Katonák a múltból: akikre ma is büszkék vagyunk: Állami díjas obsitosok I. rész. Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum – A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hivatalos lapja, X. évf. 1. sz. (2006) Hozzáférés: 2021. ápr. 5. ISSN: 1588-1482 (Archiválva 2016. március 1-ji dátummal a Wayback Machine-ben.)
  34. Kolozsvári Sándor: Katonák a múltból: akikre ma is büszkék vagyunk: Állami díjas obsitosok II. rész. Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum – A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hivatalos lapja, X. évf. 2. sz. (2006) ISSN: 1588-1482. A cikk második része nem található a szerveren, csak a rá mutató tartalomjegyzék-hivatkozás. Fennmaradt azonban egy tükrözése, Gerlits Péter ny. mérnök alezredes visszaemlékezése (Archiválva 2021. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.)

ForrásokSzerkesztés

  • AKS programok: dr. Géher Károly: Számítógépprogramok katalógusa 1968. Híradástechnika, XX. évf. 8. sz. (1969. aug. 1.) 238–251. o. Hozzáférés: 2021. ápr. 5. (Arcanum Digitális Tudománytár. A dokumentum előfizetéssel tekinthető meg.)
  • Hazai tévé-képcső: Mészáros Sándor, Tungsram Rt – Gergely György, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet – Ádám János, General Electric Tungsram: A hazai TV-képcső története. Híradástechnika, LXIV. évf. 9–10. sz. (2009) 7–10. o. Hozzáférés: 2021. ápr. 5.
  • PIM archívum:  Petőfi Irodalmi Múzeum, Hutter Ottó. Opac-nevter.pim.hu. Budapest (Hozzáférés: 2021. jún. 25.)
  • Almanach: Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 635. o. ISBN 963-05-4420-2  

További információkSzerkesztés

  • Ács E.: Hutter O.: Eine 30. Kanal-Multipleceinrichtung nach dem lagemodulierten Adressen-Kode-System. Nachrichtentechnik. Jg. 17. H. 2. (Feb. 1967) S. 55–58.
  • Ács Ernő AKS-tanulmánya

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés