Gold.eva

Sarlós Boldogasszony

Sarlós Boldogasszony, a 13. század óta július 2-a a római katolikus egyházban az ünnepnek a napja. Liturgikus neve Szűz Mária látogatása Erzsébetnél. Az aratás kezdetének ideje július 2-a, így a Sarlós Boldogasszony (Mária: ősmagyar nyelven Boldogasszony) nevet viseli. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta így tisztelve a Szűzanyát. A viszonylag kései ünnepet könnyű a többi Mária ünneptől megkülönböztetni. Az aratás patrónája Szűz Mária. A szerszámokat a pap megáldotta, ténylegesen viszont nem dolgoztak ezen a napon. Az aratás az ünnep másnapján kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.

Az ünnep a hagyományokban

A hagyomány szerint az öregasszony, a gabonaanya és a banya az utolsó lerakott kévében található. Hazánkban ez a jézuskéve, azaz a fiúgyermekkel azonos. A sarlós jelző az aratási eszközből való, régen sarlóval végezték ezt a tevékenységet. Sokáig az ünnepre hívást jelentette. A munka a föld keleti sarkából indult (napkelet). Az első kévét keresztbe rakták, amely az új kenyérnek szólt, és az élet jelképe, a sarló a kasza alatt elhulló gabonaistennek szól, mely Jézus Krisztus testére utal, és a szentostya formájában a mai napig él. Magyarország északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, ha az áldott állapotban lévő Szűzanya arra jön e napon Erzsébethez tartván, tudjon leülni és megpihenni. Ezen a napon szedett gabona, fűszernövény szentnek számított, búzából készítetek szobadíszt, koszorút vagy más szentelményt. A búza elé térdelve gyolcsruhában imádkoztak másnap az aratás kezdetén. E napon templomokban, kápolnákban virágot áldottak, illetve fodormentát, kakukkfüvet szenteltek, amit a beteg párnája alá vagy a megholt koporsójába helyeztek.

Kialakulása a történelemben

Egyetemessé 1389-ben vált, november 9-én ugyanis IX. Bonifác pápa terjesztette ki az egyetemes egyházra. Kibontakozása a barokkra tehető. VI. Orbán pápa a nyugati egyházszakadás napjaiban a Látogató Szűzhöz könyörgött, és kérte, hogy kegyelemmel töltse el a bajokkal küzdő egyházat, úgy, ahogy látogatása boldogságot hozott Zakariás házába. Az ünnephez tartozik a magnificat Mária-hálaének.

Szentírási történet

Szűz Mária Gábor angyaltól megtudta, hogy Erzsébet nevű rokona, aki korban igen előrehaladott már, áldott állapotban van. A Szűz szolgálatával akarta őt segíteni, ezért indult el hozzá. (Lk. 1: 39-56)

Szűz Mária és Erzsébet rokoni kapcsolata

Erzsébet Áron családjából való. Szűz Mária édesanyja Szent Anna, és Erzsébet édesanyja, Eszméria édestestvérek. Mária és Erzsébet tehát anyai ági unokatestvérek voltak. Erzsébetnek és Zakariásnak sokáig nem lehetett gyermeke. Később megszületett gyermekük, Keresztelő Szent János,Jézus előfutára.

Az ünnep vonatkozása a Rózsafüzérben

Az örvendetes rózsafüzér második titkának ünnepe. A keleti egyházban másfél évezrede ünneplik, a nyugatiban a 13. század óta. Szűz Mária Istenanya, s a rózsafüzér minden egyes Üdvözlégyében ekként tisztelik, s így minden más teremtmény felett áll. A Szentatyák is Istenszülőnek, illetve Isten Anyjának nevezik a Szűzanyát. Mária Krisztusnak valóságos anyja, hiszen az ő legtisztább véréből kapta emberi testét, és nem az égből való. Erkölcstanilag a felebaráti szeretetről tanúskodik a második titok.

A bibliai részlet mondanivalója

Tanuljunk a Szűzanyától áldozatos szeretetet. Segítsük idősebb társainkat.Minél nagyobb szereteet gyakorlunk valaki felé, annál értékesebb lesz az áldozatunk. Szűz Máriának hosszú utat kellett megtennie, mire Erzsébet nénjéhez ért, aki különösen rászorult a szeretetére.[1]

Források

Verebélyi J. Pál: Üdvözlégy Mária, Jankovics Marcell:Jelkép-kalendárium,Tóth Sándor:Magasztalja lelkem...URL:http://ujember.katolikus.hu/2003.07.13.html, Sarlós Boldogasszony. In: Magyar Néprajzi lexikon URL:http://mek.niif.hu/02100/02115/html/1-837.html