Főmenü megnyitása

grin megpróbálja összefoglalni a 2009.04.17-iki MNB készpénzlogisztikával, és a részt vevő jogismert személyekkel folytatott beszélgetést.

Beszámoztam mindent, hogy könnyen lehessen rá hivatkozni.

Általános információkSzerkesztés

1 A bankjegyeinkre két fő törvényhely vonatkozik: az egyik a szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (SzJT), a másik a forgalomban levő fizetőeszközök reprodukálását szabályozó 1/2006. MNB rendelet (Rendelet).
2 A Rendelet csak a forgalomban levő fizetőeszközökre vonatkozik, valamint – lévén magyar törvény – csak Magyarország határain belül.
3 A SzJT minden műalkotásra vonatkozik, ahogy azt van szerencsénk ismerni.
4 Az érintett szervezetek: MNB, mint a pénzkibocsájtó; Pénzjegynyomda mint bankjegy-nyomda; Pénzverde mint érme készítő.

Forgalomban levő fizetőeszközökSzerkesztés

11 Vonatkozik rájuk a Rendelet és a SzJT.
12 A listájuk a http://www.forint.hu/ lapon található meg (mivel az ide vonatkozó MNB rendeletek és hirdetmények kibocsájtásról és visszavonásról szólnak, sokszor átfedésekkel, így azok összevetése nem triviális, valamint az MNB fenti listája is hivatalosnak tekintendő)

BankjegyekSzerkesztés

A legizgalmasabb téma.

21 A forgalomban levő bankjegyek SzJT szerinti jogtulajdonosa az MNB 1997-től (a kibocsájtás dátuma), a régebbi bankjegyek esetében pedig 1970-től.
22 A régebbi bankjegyek jogtulajdonosa „ismeretlen”. Lehetséges, hogy a Pénzjegynyomda tudja, meg az is lehet, hogy nem, de mivel a SzJT is folyamatosan változott, ennek összevetése (a törvény által biztosított védettség módja és ideje, a meghatározott szerzői jog tulajdonosa, valamint a szerző) izgalmas feladat. Ebben segíthet a „Magyarország forint fizetőeszközei” című kiadvány (ISBN 963-9057-59-2), ami az esetek többségében tartalmazza a szerzőket.
23 Amennyiben az elektronikus másolat megfelel a Rendelet előírásainak, lásd lent.
  • Az MNB vélhetően hajlandó szerzői jogi hozzájárulását adni olyan elektronikus másolatokhoz, amik megfelelnek a fenti feltételeknek. Rendeleti engedély ezen esetben nem kell.
  • A Rendeleti feltételektől eltérő paraméterek esetén Rendelet szerinti engedély kell és SzJT szerinti engedély. Ezt elbírálják, főként hamisításvédelmi szempontok alapján. Egyedi engedélyre jók az esélyek (csak magyar wp, nem szbaad licenc), szabad licencekre a felbontás növelésével szerintem romlanak.

ÉrmékSzerkesztés

31 A SzJT szerinti jogtulajdonos a művész. (Javaslatok indulási pontokra: Kósa István, Bartos István, Lebó Ferenc, az emlékérmeket kivéve szinte mindig ők a szerzők, az emlékérmeknek pedig millió másik művész.)
32 A Rendelet buta fogalmazása miatt engedély szükséges, de ezt az MNB Készpénzlogisztika várhatóan, felbontástól függetlenül engedélyezheti.


Forgalomból kivontSzerkesztés

BankjegyekSzerkesztés

41 A Rendelet nem vonatkozik rájuk
42 A szerző(i jog tulajdonos) engedélye szükséges, ha a védelmi idő nem telt le. Ez lehet az MNB (1970 után), a Pénzjegynyomda, a Pénzügyminisztérium, illetve a művészek.

ÉrmékSzerkesztés

51 A Rendelet nem vonatkozik rájuk
52 1968 előtt a kibocsájtó a PM, utána az MNB, de ez nem jelent semmi érdekeset.
53 A szerző(i jog tulajdonos) engedélye szükséges, ha a védelmi idő nem telt le. Ez általában a művészeket jelenti. (Javaslatok indulási pontokra: Kósa István, Bartos István, Lebó Ferenc, az emlékérméket kivéve szinte mindig ők a szerzők, az emlékérméknek pedig millió másik művész.)

A kérelmek ügymenete, követelményekSzerkesztés

61 SzJT szerinti kérelmet a licencet mellékelve kérjünk, tüntessünk fel lehetőleg egy mintát, jelezzük, hogy szükséges-e a Rendelet szerinti engedély; jó eséllyel kaptunk rá engedélyt
62 Ha kapunk engedélyt, akkor a képek mellett tüntessük fel a szerzőt, a Rendeletet és annak kivonatát, és
63 mivel a rendelet változhat, ha változik, a kép leírását frissítsük, és
64 feltüntethetjük, hogy ez a rendelet csak Magyarország határain belül érvényes.

A Rendelet előírásai, kivonatSzerkesztés

A másolat:

101 nem tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét,
102 nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank feliratot,
103 nem jelenít meg névaláírásokat,
104 előoldalon átlósan a „MÁSOLAT” szó szerepel, piros vagy háttértől eltérő színű „Ariel” (sic! mivel ilyen betűtipus nem létezik, ha viccesen akarom felfogni, akkor semmi nem felel meg; ha lazán, akkor bármilyen sans serif font) betűtípussal, keretben, ahol a felirat hossza a bankjegy 50%-a, magassága annak 15%-a, míg az egyező színű keret hossza a bj. 75%-a és a magassága 30%-a,
105 átoldalon a „COPY” felirat ugyanígy,
106 felbontása nem haladja meg a 72 dpi-t.

Érmékre: nem is írom le, a lényeg, hogy a Rendelet nem teszi lehetővé semmilyen elektronikus másolat készítését a béna szövegezés miatt. A szándék persze nem ez volt, mert a Rendelet csak fém anyagból készült másolatokra gondol, de a szöveg hála Sátánnak nem ezt tartalmazza.